Oltástagadás, maszkhiány, katonai járőrözés és tragikus halálesetek. A Viharsaroktól a Balaton-felvidékig kérdeztünk utána, mennyire sújtja a vidéket a pandémia.
A koronavírus-járvány kezdete óta megy a – betegek szemszögéből méltatlan – pingpong az adatokkal: Budapest vagy a vidék a fertőzöttebb-e? Nagy vonalakban az volt a tapasztalat, hogy az első, viszonylag enyhe hullám a fővárosban volt súlyosabb (emlékezetes, hogy ekkoriban külön megadták a budapesti és a vidéki fertőzöttek és elhunytak számát a kormányzati jelentések, bár az adatok azóta is elérhetők, már nem hangsúlyozzák őket naponta), a második hullám már nem válogatott, igaz, jó részében a fővárosi fertőzöttek száma kisebb volt annál, mint ami a lakosságarányból következne, a harmadikban pedig – mivel a vírus mindenhol szedi áldozatait – végképp elérte a legkiesőbb falvakat is a Covid. Müller Cecília országos tiszti főorvos nemrégiben beszélt arról, hogy a települések 99 százalékában jelen van a fertőzés.
Körbekérdezésünk során arra voltunk kíváncsiak: mennyire érinti súlyosan a vidéket a járvány? Mennyire vették és veszik komolyan a kisebb településeken (ahol a harmadik hullámig például nem kellett maszkot hordani az utcán) a Covidot és az előírásokat? Mennyire változtatott az ő életükön a koronavírus? Mennyire népszerű az oltakozás? Az ország négy fertályán kérdeztünk meg helyieket: Somogy, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye egy-egy, más hátterű és méretű települése képviselteti magát a cikkben egy-egy megszólalóval.
Hogy volt régen...?
