Ahogy közeledünk a négymillió beoltotthoz, úgy válik egyre aktuálisabbá a kérdés, hogyan állnak az egyes városok a koronavírus elleni vakcina beadásával. Megfigyelhetőek-e különbségek a budapesti kerületek vagy a megyeszékhelyek között?
Március végén fordult az átlátszó.hu közérdekű adatigényléssel a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), hogy képet kapjunk arról, milyen az átoltottság a nagyobb városokban, de nincs ilyen nyilvántartása Müller Cecília hivatalának. Az Operatív Törzset és az Országos Kórházi Főigazgatóságot is hiába kérdezték: előbbi nem válaszolt, utóbbi pedig közölte, hogy nem rendelkezik ilyen adatokkal.
Az elmúlt időszakban felpörgött az oltási kampány: múlt hét csütörtökön elértük a 3,5 millió beoltottat (vagyis ennyien kapták meg legalább az első oltást, ami azonban nem nyújt teljeskörű védelmet, és pláne, nem azonnal), amiről a kormány is hírt adott Facebook-oldalán, és jó pár korlátozó intézkedést enyhítettek emiatt.
A hivatalos járványügyi tájékoztató oldal az új fertőzöttek és elhunytak mellett egy ideje naponta közzéteszi az első és második oltást megkapók számát is statisztikai adatközléseiben. Emellett az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin Müller Cecília országos tisztifőorvos rendszeresen beszél az oltási számok alakulásáról, múlt hét kedden például kifejtette, hogy már 4,3 millió fölé nőtt a védőoltásra regisztrálók száma, 69%-uk pedig már legalább az egyik oltást megkapta. Hozzátette azt is, hogy a magyar lakosság 33,4%-a van beoltva, a regisztrált 65 év felettiek több mint 90%-a, míg a középkorúak 53%-a kapott már oltást.
Hogy volt régen...?
