Viszonylag jól átvészelték az elmúlt évet a megyei jogú városok az eddig elfogadott zárszámadások szerint. Az adóbevételeik estek ugyan, de – részben az elhúzódó beruházásaik miatt – több tízmilliárd forintos maradványaik keletkeztek.
Önkormányzati pénzügyek
A parlament törvényalkotási bizottsága múlt csütörtökön fogadott el változtatásokat az energetikai és közszolgáltatást érintő törvénycsomagon annak érdekében, hogy a jelenleg önkormányzati kézben lévő víziközmű-szolgáltatások állami kézbe kerülhessenek.
Nem kaptak választ arra, hogy mi lesz az iparűzési adó kiesett bevételei miatt.
Egy 2015-ben kezdeményezett folyamatot, Budapest és Pest megye különválasztását hagyta jóvá az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusban már önálló régióvá válva, Pest megye közvetlenül és jóval kedvezőbb feltételekkel pályázhat nagyobb uniós forrásokra.
A lakástörvényhez benyújtott módosító indítványt a kormány – meghallgatva és megértve a frakció álláspontját – csak a főváros világörökségi részére vonatkozóan fogja támogatni – fideszes források arról tájékoztatták az atv.hu-t, hogy ezt a tájékoztatást kapták tegnap este a kormánypárti képviselők Kocsis Máté frakcióvezetőtől.
Összesen 5,4 millió négyzetméternyi ingatlanvagyont ajánl fel az állam a Magyar falu programban kistelepüléseknek; 2055 ingatlanról van szó, és 935 önkormányzat juthat ingyenesen a vagyonelemekhez – közölte kedden Budapesten, sajtótájékoztatón a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.
Folyamatosan bővül a Magyar falu program: míg 2019-ben 150 milliárd forintot fordítottak falusi csokra, önkormányzati és egyházi pályázatokra, illetve a mellékutak fejlesztésére, addig 2020-ban több mint 200 milliárd, 2021-től pedig 250 milliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre az ötezer lakosnál kisebb népességű települések fejlesztésére – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos vasárnap.
Az Országgyűlés háromnapos üléssel folytatja munkáját keddtől csütörtökig. A képviselők szerdán kezdhetnek tárgyalni az önkormányzati bérlakások megvásárlását lehetővé tevő kormánypárti javaslatról. Mint a 24.hu is megírta, egy fideszes javaslat alapján köteleznék az önkormányzatokat, hogy eladják bérlőknek az ingatlanokat a forgalmi érték 10,5-30 százalékán. Az ötlet még a fideszes polgármesterek haragját is kiváltotta.
Az Állami Számvevőszék 2020-ban minden eddiginél nagyobb számú, több mint ezerötszáz szervezetet ellenőrzött, javaslataival előmozdítva a közpénzügyi helyzet javítását.
„Nem járulok hozzá, hogy elkótyavetyéljék a város vagyonát, ami egyben nemzeti vagyon is” – nyilatkozta a 24.hu-nak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere. Településén a bérlakás-értékesítés kényszere azt jelentené, hogy egymilliárd forintnyi vagyonért jó, ha 250-300 millió forint befolyna. Tab 2001-ben vágott bele a bérlakásépítésbe (akkoriban jól működött a Fidesz bérlakásprogramja), a 131 lakásból 90 az utóbbi tizenöt évben épült vagy újult meg. Schmidt a törvényjavaslatból a legsúlyosabbnak a közvagyon elherdálását tartja.
Az illetékes kormányhivatal kezdeményezésére előbb a Magyar Államkincstár, aztán az Állami Számvevőszék is vizsgálhatja egy adott helyi önkormányzat gazdálkodását.
A kormány elosztott 23 milliárdot a nagyvárosok között, de csak utólag kérdezte meg, hogy mire költik. Már bejelentették, ki mennyit kap, de a pénzt csak akkor utalják, ha az önkormányzatok megmondják, mire költik majd. A vidéki városok vezetői a jelek szerint elégedettek.
Több mint 100 ezer önkormányzati (kisebb részben állami) tulajdonú bérlakás van ma Magyarországon. Egy fideszes törvényjavaslat kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy nagyon kedvező áron eladják ezeket az ingatlanokat, ha a bérlők jelzik vételi szándékukat. Azok a lakók is töredékáron vehetik majd meg az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokat, akik csak egy-két éve laknak benne, és – mivel nincs erre vonatkozó korlátozás – akár már az adásvétel másnapján továbbadhatják sokkal magasabb, piaci áron. Több ellenzéki városvezető is megszólalt az ügyben, attól tartanak, hogy a lakásmaffia, valamint az ingatlanbefektetők járhatnak jól a változtatásokkal, és a lakhatási szegénység mélyülését is reális veszélynek tartják.
Szigorú, feszes költségvetéssel és a tartalékok elhasználásával próbálják a legtöbb városban megőrizni a pénzügyi működőképességet, de többen hitelfelvételre vagy értékpapírok eladására is rákényszerülnek. Van, ahol az iparűzési adó megfelezése miatt adott állami kompenzáció annyira elég, hogy egy kicsit kint legyen a vízből a város, máshova, például Budapestre és Győrbe nem jut ebből a keretből pénz.
A helyi iparűzési adóbevételek csaknem kétharmada mögött Budapest, a 23 fővárosi kerület és a 23 megyei jogú város áll. Az összes önkormányzati bevétel harmadát jelentik a helyi adók, amelyek mintegy 80 százaléka helyi iparűzési adó (hipa). A beszedése azonban nagyon aránytalan, az adóból származó bevétel 90 százaléka az önkormányzatok 8,5 százalékától származik.
Napvilágra került az az összeg – 23 milliárd forintról van szó –, amellyel a kormány kárpótolni kívánja az önkormányzatokat azokért az elvonásokért, kiesett bevételekért, amelyek tavaly és az idén a „védekezés közös feladatunk” címen elvontak a helyi önkormányzatoktól. Nem kevés pénzről van szó: egyes számítások szerint csak a vállalkozások adóterheinek csökkentése címén 150 milliárdot vontak el településektől. Gémesi György, Gödöllő polgármestere kettős szemüvegen át látja a helyzetet: egyrészt a saját városának gondjaival kell szembesülnie, másrészt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnökeként országos rálátása is van a problémára.
A kormány mintegy 23 milliárd forint támogatást nyújt harminckét, huszonötezernél több lakosú településnek, a döntés során a kabinet a méltányosság és arányosság elveit érvényesítette – közölte a Miniszterelnökség.
A jól kialakított belső kontrollrendszer és integritási kontrollok rendszere, valamint a kockázaton alapuló érdemi ellenőrzés hozzájárulhat a közbeszerzések szabályszerűségi és korrupciós kockázatainak felismeréséhez - többek között erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék szakértői legfrissebb elemzésükben. Az elemzők emellett hangsúlyozzák: a közbeszerzések során akkor biztosítható a közpénzek átlátható elköltése és a tisztességes piaci verseny megvalósulása, ha a közbeszerzési rendszer minden szereplője betartja a jogszabályokat és szem előtt tartja az Alaptörvényben foglalt értékek megvalósítását.