Össze-vissza rángatja a kormány a közintézmények vezetőit és saját minisztereit egymással ellentétes munkaerő-határozataival: hol lehetővé teszik új emberek felvételét, hol megtiltják azt.
Hírek
Már nincs létszámstop a minisztériumokban, ezért a tavaly őszi nagy kirúgások után most sorban jelennek meg az új álláslehetőségek. Ám akit elbocsátottak, már nem veszik vissza. Még súlyosabb a helyzet a területi közigazgatásban, ahol a fizetések mélyen a minisztériumi szint alatt vannak.
Míg a fővárosi kormányhivatalok előtt kígyóznak a sorok, megalázó körülmények közt dolgozhatnak azok a kormányhivatalnokok, akik a munkaerőhiány pótlására, sőt gyakorlatilag a fővárosi ügyfélfogadás összeomlásának megakadályozása érdekében jöttek sürgősen Budapestre. Vidéken mintegy 4000 ember hiányzik a területi közigazgatásból, csak Budapesten több mint 600 dolgozói hely áll üresen. Gulyás Gergely szerint 35, Budapestre hozott dolgozóval megoldották a problémát.
Nem hangzott el semmi konkrétum a közigazgatás, az önkormányzatok és a szociális ágazat a jövő évi bérfejlesztésről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) legutóbbi ülésén, amelyen a közszolgálati keresetnövelés volt a téma a 2020-as költségvetés tervezete alapján.
A XXI. századi közigazgatási rendszer kihívásait úgy kell kezelni, hogy közben ki kell alakítani azt a szolgáltató államot, amely az állampolgárok és a vállalkozások boldogulását segíti - jelentette ki Miniszterelnökség miniszteri biztosa. Mernyei Ákos az OrientPress Hírügynökség Think tank konferenciáján rámutatott, hogy a cél az ügyfélbarát, hatékony közigazgatás létrehozása volt.
Ha a miniszterelnöknek elküldött ötödik levelükre sem kapnak érdemi választ az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek, még az EP-választás előtt bírósághoz fordulnak, hogy a jogászok mondják ki egy esetleges sztrájk jogszerűségét.
Miközben általános béremelésért harcolnak a közszolgák, a polgármesteri hivatalokat belülről is feszítik a fizetéskülönbségek.
A SZEF elnöke reméli, a héten pótolni tudják a hiányzó aláírásokat, amelyek hiányára hivatkozva a másik fél kitért az érdemi válasz elől, s azután a Miniszterelnökség tárgyalni fog velük. A béremelésekből pedig nem fognak engedni.
Kollektív munkaügyi vitát kezdeményez az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, arra kérve a kormányt, hogy öt napon belül jelölje ki az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. A sztrájkbizottság képviseli a szakszervezetnek a kormányzati tisztviselők és önkormányzati köztisztviselők keresetrendezésére irányuló sztrájkkövetelését.
Közszolgálati dolgozók ezrei jelezték, hogy támogatják az MKKSZ március 14-ére meghirdetett országos közszolgálati sztrájkját, ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások a kormányzattal a dolgozók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvoslásáról.
Januárban jelentette be a közszféra dolgozóit tömörítő Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, hogy országos sztrájkra készülnek az önkormányzati köztisztviselők, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak, valamint a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében.
Még mindig nem látni, hogyan is fog végbemenni a kormányzati intézményrendszer átalakítása, a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtása körüli kérdőjelek miatt majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná.
A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. Még januárban hirdettek sztrájkot március 14-ére, ha addig nem sikerülne megállapodni a kormányzattal.
Január 17-én jelentette be az MKKSZ, hogy ha nem teljesülnek követeléseik, március 14-re országos közszolgálati sztrájkot kezdeményeznek. Majdnem egy hónap telt el, mire a sztrájkbizottságok felállítása után a kormány jelezte: hajlandó tárgyalni.
Sztrájkot hirdettünk, de tárgyalásokra készülünk – mondta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szombaton Tatabányán, a városháza előtti téren tartott kormányellenes tüntetésen, ahol felszólaltak a szakszervezeti szövetségek vezetői.
Évek óta húzódik az állami és önkormányzati szféra rendbetétele. Állandó napirendi téma a közigazgatás átszervezése, leépítése, modernizálása, ennek ellenére igen kevés elképzelés valósult meg az évek során. Mire számíthatnak idén a köztisztviselők, akiknek 2010 óta januártól már az ötödik rájuk vonatkozó törvény előírásaihoz kellene alkalmazkodni.
Az Állami Számvevőszék több ütemben mintegy száz munkavállalójának ajánlotta fel a távozást az intézménytől. Az MKKSZ nyílt levelében durva támadásnak minősítette az eljárást. Az ÁSZ közleményben válaszolt.
A közszférában dolgozók szakszervezetei a szociális párbeszéd felélesztését, a nemzeti munkaügyi kerekasztal összehívását követelik a kormánytól. A kerekasztalnál helyet kell foglalnia a kormánynak, a kormányzó pártnak, az ellenzéki pártoknak, a szakszervezeteknek, a civil szervezetek képviselőinek, az önkormányzati érdekszövetségeknek és a munkaadók képviselőinek.