Ha a miniszterelnöknek elküldött ötödik levelükre sem kapnak érdemi választ az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek, még az EP-választás előtt bírósághoz fordulnak, hogy a jogászok mondják ki egy esetleges sztrájk jogszerűségét.
Hétfőig adott határidőt az OKSZ az Orbán Viktor miniszterelnökhöz tegnap eljuttatott ötödik levélben, hogy jelölje ki azt az állami vezetőt, akinek nemcsak beszélgetésre, hanem döntésre is jogosítványa van a sztrájkköveteléseikkel kapcsolatban. Az utóbbi hetek tapasztalatai alapján ugyanis a kormány azt a játékot űzi, hogy kijelöl ugyan helyettes államtitkárokat a tárgyalásra, de egyiküknél sem említik meg, hogy a miniszterelnök nevében egyeztetnek, sem pedig, hogy a tárgyalás sztrájktárgyalás. Ezek a formai elemek kellenének ahhoz, hogy a jogszabályok szerint érvényes sztrájkot megelőző egyeztetésnek lehessen tekinteni egy megbeszélést – rajzolódott ki a kép a sztrájkbizottságban résztvevők közös sajtótájékoztatóján.
Ugyanakkor az is elhangzott, hogy megállíthatatlan a közszolgálatban a sztrájk, ha nem tudnak megegyezni. A dolgozók felmért hangulata alapján a közszféra minden területén akkora a felháborodás és elkeseredés az alacsony bérek és romló munkafeltételek miatt, hogy mindenképpen meg kell szervezni egy ilyen akciót az érdekvédőknek, ha az állam nem hajlandó teljesíteni a bértábla megváltoztatására megfogalmazott elvárásaikat.
A kérdés ebben a pillanatban az, hogy sikerül-e bizonyítani a szakszervezeteknek a bíróság előtt, hogy ők mindent megtettek egy törvényes munkabeszüntetés előkészítésére, így jogszerűen kezdik meg a sztrájk előkészítését vagy sem. Ezért a sok türelem és az ötödször is elküldött felszólító levél. Ha arra kényszerülnek a sztrájkbizottságban együttműködő érdekvédők, hogy a bíróságon keressék az igazukat, a beadványhoz vélhetően többségük csatlakozik majd, de például a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Külügyminisztérium szakszervezete ezt nem teheti, mert rájuk még annál is sokkal szigorúbb sztrájkszabályok vonatkoznak, mint a közalkalmazottakra.
Mindenesetre most az a szándék, hogy ha a miniszterelnöknek elküldött ötödik levelükre sem kapnak érdemi választ az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek, még az EP-választás előtt bírósághoz fordulnak, hogy a jogászok mondják ki egy esetleges sztrájk jogszerűségét. A sztrájkbizottság ügyvivői tisztét ellátó Földiák András azt mondta a Népszavának: reméli, hogy a január végén megalakult testület dokumentumai meggyőzik majd a jogászokat arról, hogy az érdekvédők mindent megtettek a sztrájkköveteléseikről szóló tárgyalások érdekében, és úgy döntenek, jogszerűen szervezhetnek sztrájkot. Mint emlékezetes, a tíz tagszervezetet tömörítő sztrájkbizottság először március 20-án kérte a miniszterelnököt, hogy jelölje ki a sztrájktárgyalásokra a kormány képviselőit, de ez azóta sem történt meg.
Az elmúlt két hónapban két államtitkár és egy helyettes államtitkár jelezte, hogy hajlandó lenne egyeztetni egyik vagy másik terület érdekvédőivel, de a sztrájkbizottság nem hagyta magát szétszabdalni, mert szerintük a közszféra egészét hátrányos helyzetbe hozó kormányzati döntéseken kell változtatni. A sztrájktörvény alapján abban az esetben, ha nem állapítható meg a kormány képviseletében tárgyaló szakterületi vezető személye, az egyeztetés a társadalmi párbeszédért felelős miniszter – jelen esetben Varga Mihály pénzügyminiszter feladata lenne. Ezt a lehetőséget azonban egyetlen eddigi kormányzati válasz sem vetette fel.
A miniszterelnöknek címzett utolsó levélben a Népszava szerint leírják, hogy a pénzügyi helyettes államtitkárral le is ültek egy megbeszélésre, de gyorsan kiderült, hogy Marczinkó Zoltán „a sztrájkkövetelésben megfogalmazott témák egyikében sem tud nyilatkozni”. Az OKSZ ezek után egységes egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezte ma ötödször is, azt hangsúlyozva, hogy így együtt a tíz szakszervezet lefedi a közszféra egészét a pedagógusokon, a bölcsődei dolgozókon és a hírközlésben alkalmazottakon át, a kultúra, a tudomány és a szociális gondoskodás területén tevékenykedőkig. Legkésőbb jövő hétfőn tárgyalóasztalhoz akarnak ülni a kormány képviselőjével, de ha ez megint nem sikerül, marad a jogi út. És a sztrájk.
Hogy volt régen...?
