Városi Eső néven tavaly indult el Magyarországon az első, városi helyszínekre, azaz budapesti kerületekre szabott, esővízkezeléssel foglalkozó projekt a szivacsváros-koncepció jegyében. Jelenleg még az előkészítő szakasz zajlik.
Környezetvédelem
Újabb, ezer sebből vérző engedélyt adott ki a Fertő tavi állami óriásberuházásra a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal – állítja keddi közleményében a Greenpeace. A zöldszervezet szerint „egy eljárás során megpróbálták korrigálni a Fertő tavi óriásberuházás sorozatosan feltárt törvénysértéseit környezetvédelmi működési engedély kiadásával. A Greenpeace Magyarország megtámadta a határozatot az illetékes bíróságon.”
Május végén elkezdődtek a Sajó szlovákiai szakaszán február óta tartó szennyezés megállítását célzó munkálatok.
Rosszabb a helyzet a hivatalos álláspontnál. Bár a WHO csökkentette a légszennyezési határértékeket, Budapest számos pontján nő a nitrogén-dioxid-szennyezés.
A felszín alatti célzott víztározásra, a készletek mezőgazdasági és ivóvíz-utánpótlási célú hasznosítására kerestek és találtak technológiai megoldásokat egy magyar szakemberek vezetésével zajlott és a napokban zárult nemzetközi programban. A kutatók részletesen bemutatták lapunknak, hogy a hazai öntözési rendszerek fejlesztése érdekében miként lehetne kiaknázni ezeket az innovatív lehetőségeket.
Folytatódik idén is a Vadvirágos Budapest program, amelyben 38 „rovarbarát” zöldfelületet jelöltek ki majdnem harminc hektáron. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes szerint a biodiverzitás növelését célzó program eredményei már mutatkoznak.
Három hónapja ömlik a szennyezett bányavíz a Sajóba, amely miatt már konkrétan kihalt a folyó élővilága.
Nyílt levélben kéri a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace Magyarország, a Járókelő Egyesület, az EcosystemEvaluation, az Ökotárs Alapítvány, a Nők a Balatonért Egyesület, az Újlipótváros Szuperblokk, a Védegylet és a Velo Budapest a budapesti önkormányzatokat a kőolajfelhasználás csökkentésének elősegítésére.
A Fejér megyei Óbarokon tartott faültetéssel végéhez ért az Agrárminisztérium által indított Településfásítási Program második üteme. A napokban a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. szakemberei az utolsó 10 ezer fő alatti településekre is kiszállítják az elültetendő fákat, amelyek még a nyári meleg beköszönte előtt a földbe kerülnek.
Hatalmas siker és egyben lehetőség: az Európai Bizottság kiemelten fogja támogatni Budapestet a 2030-as klímacél elérésének az érdekében - írja Facebook-oldalán Karácsony Gergely főpolgármester.
Ismét nagy mennyiségű szemetet kellett kiemelni a Tiszából, ezúttal Románia felől, a Szamoson jön a hulladék Magyarországra, közölte az ATV Híradója. A vízügyes szakemberek két napja vették észre a Szamoson, hogy egy kisebb árhullámmal ismét rengeteg, főleg műanyag palackokból álló hulladék érkezik.
Projektzáró eseményen mutatták be a Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projektet.
A Településfásítási program keretében 19 megye 364 településén összesen 10 ezer fát ültetnek el tavasszal. A tavaszi ültetési időszak végére, májusra 1350 településen összesen 36 ezer sorfacsemete díszíti majd a köztereket.
A csapadékos időjárásnak köszönhetően péntek délutántól az ország nagyobb részén megszűnt a fokozott tűzveszély - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján közzétett tájékoztatásban.
Szeretettel meghívjuk az Energiaklub önkormányzatoknak szervezett online eseményére, melyen bemutatjuk „Hazai önkormányzatok jó gyakorlatai klímatudatos településfejlesztéshez” című kiadványunkat.
Fennállásának rekordtermelését érte el 2021-ben a Budapesti Közművek egyik kiemelt távhőtermelő létesítménye, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű.
Megkezdődött az ország legnagyobb vízrendezési beruházása, a Civaqua-program első ütemének kivitelezése – jelentette be Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, a cívisváros volt polgármestere a munkálatok helyszínén.
Új tanulmánnyal jelentkezett a másfélfok.hu, amelyben a magyar társadalom környezettudatos viselkedését vizsgálták életkori, lakóhelyi és anyagi szempontok szerint. Az ELTE-n végzett kérdőíves, de nem reprezentatív kutatásban több mint 7000 fő vett részt.