Az irány jó, a tempó nagyon lassú – ez derül ki az Egyensúly Intézet elemzéséből, amelyben a magyar klímacélokat vették górcső alá. Itthon az épületek energiahatékonyságán, a szélenergia kihasználásán kell lennie a hangsúlynak, és a magyar klímatörvény kizárólag akkor válhat alkalmassá a benne foglalt célok elérésére, ha a merészebb vállalásokat a következő garanciális elemekkel egészítjük ki.
Környezetvédelem
Lezárult a LIFE Program Éghajlat-politika alprogramja keretében az első hazai nyertes pályázat „Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” című LIFE16 CCA/HU/000115 azonosítószámú LIFE-MICACC projekt.
Egy tonna sütőolajat használnak fel biodízel alapanyagként, madárbarát tanösvényt, helyi piacot és mezőgazdasági fóliahulladék-feldolgozót is építenek a lébényiek. A cél a környezettudatosság.
CseppetSem! programot működtető cég társadalmi felelősségvállalási programja nyomán a gyűjtőpontoknak helyt adó önkormányzatok, oktatási intézmények és cégek anyagi visszatérítést is kapnak a gyűjtött mennyiség után.
Felsorolni is sok, hány hiányterületet tárt fel egy vízügyi szakmai konferencia, a következményekkel pedig a szakemberek szerint végre tettekkel kellene szembeszállni. Ráadásul a klímaváltozás korántsem az egyetlen felelős.
Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni.
A klímasemlegesség elérése érdekében komoly döntéseket hozott Magyarország – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón tartott prezentációja után.
Tavaly a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött települési hulladék mennyisége 3,245 millió tonna volt, ebből 1,088 millió tonnát adtak át a hasznosításra, az előző évhez képest 29,3 százalékkal többet.
Négy és fél éve alatt az egyik legsikeresebb magyar környezetvédelmi szervezetté vált a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány, az illegális szemétlerakó alkalmazásukra érkező bejelentések tömegét fel sem tudják dolgozni.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) harmadik éve folyó kutatása alapján nő a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában – írja az MTI. A szennyezés elsősorban kommunális eredetű.
FKF: A lomtalanításkor kirakott szemét nagy része nem lom, hanem olyan hulladék, amit ki sem lehetne tenni.
A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) november 9-én jelentette be, hogy a BUILD UPON2 elnevezésű, H2020 projektben megszületett egy olyan keret- és indikátorrendszer, mely lehetővé teszi a városok számára az épületenergetikai felújítások valódi hatásainak figyelemmel kísérését és számszerűsítését. Az eszköz felerősíti a nemzeti épület-felújítási stratégiák helyi hatékonyságát és végrehajtását.
A hazai ívóvízhálózat egészét meg kellene újítani a hétvégén létrejött Víz Koalíció szerint. A vezetékek döntő többsége ugyanis korszerűtlen és elöregedett, emiatt pedig rendszeresek a csőtörések. A teljes munka több százmilliárd forintba kerülne.
A klímacsatát és a fenntarthatósági fordulatot vagy a városokban nyerjük meg, vagy városokban veszítjük el – jelentette ki a köztársasági elnök, miután hivatalában fogadta a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökét.
A lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a baglyok költésének elősegítéséért az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amelynek tájékoztatása szerint műfészkek és költőládák kihelyezésével jelentősen javulnak a lakott településeken élő, rágcsálópusztító madarak életfeltételei
Az őszi ültetési program már javában zajlik. Minden egyes elültetett fa a jövőbe vetett hit szimbóluma, hiszen újabb lépést jelent a környezettudatosabb, fenntarthatóbb világ felé – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Településfásítási Program alkalmából szervezett faültetésen.
Csupán a hazai ingatlanok töredéke felel meg az új lakásoknál a jövő júniustól elvárt energiahatékonysági szintnek, a Takarék Index vizsgálata szerint 2016 és 2020 között csak a lakó- és szállásjellegű ingatlanok 2,6 százaléka kapott ilyen minősítést.
Az utóbbi időszak csapadékszegény időjárása következtében rendkívül alacsony vízállás alakult ki a Duna magyarországi szakaszán. Mindez annyiban örömteli, hogy a szakértők ritka pontos vizsgálatokat tudnak végezni.