Ha az állam eladja földjeit, mihez kezdenek azok a falvak, amelyek ezeken teremtettek munkát az állástalanoknak? - figyelmeztet Csanytelek polgármestere. A falu korábban miniszteri jutalmat kapott a munkanélküliek foglalkoztatásáért- írja a Délmagyar.hu.
Rossz hír az önkormányzatoknak, hogy az állam el akarja adni összes földjét. Sok helyen ugyanis ilyen területen termelnek a Start-munkaprogramban foglalkoztatott emberek. Miután az iskolát átvette az állam, az önkormányzatnak az a fő tennivalója, hogy értelmes feladatot adjon a munkanélkülieknek.
Komolyan vették
Ezt az ajánlást sok településen komolyan vették, és hosszú távra terveztek. 2013-ban a Start-programban részt vevő 900 önkormányzatból 18 kapott elismerő oklevelet és jutalmat a Belügyminisztériumtól, Csongrád megyéből Csanytelek és Maroslele.
– A falvak melletti állami földeket eladni akkor lenne jó ötlet, ha ugyanezzel a lendülettel munkahelyeket is hozna ezekre a településekre a kormányzat, vagy ha arra kötelezné a föld vásárlóit, hogy 10 hektáronként legalább egy főt alkalmazniuk kell – mondja Forgó Henrik. A csanyteleki polgármester sem gondolja komolyan, hogy ez teljesíthető. Szerinte faluhelyen föld nélkül lehetetlen mérsékelni a munkanélküliséget. – Ezek a többnyire képzetlen emberek a mezőgazdaságban helyezkednek el a legkönnyebben, ebben a szektorban érdemes fejleszteni is. Mi egy alulról építkező szövetkezetet gondoltunk el.
Óltól az asztalig
Csanytelek harminc embernek ad munkát a Start kertészetében, 4,2 hektárnyi önkormányzati területen. A haszonból és a dologi keretből traktorokat, a műveléshez szükséges eszközöket vett közel 20 millió forint értékben. A falu a korábban felszámolásból megvett hűtőházat most a közmunkához is használja, és bérbe is adja. A községi közétkeztetést ellátják zöldséggel, még őrölt fűszerpaprikával is.
2011-ben a képviselő-testület határozatot hozott, hogy a kertészeti ágazat fejlesztéséhez igényel a nemzeti földalaptól 20 hektár szántót és 40 hektár gyepet. – Takarmányt termelnénk, sertést, tojó- és vágóbaromfit tenyésztenének a dolgozóink, a közétkeztetés és a szociálisan rászorultak részére. A környéken vannak vágópontok, ahol le lehet vágni a jószágokat, az élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelően. Ha a konyhán fölhasznált hús harmadát előállíthatjuk, az is jelentős megtakarítás. Az államnak segélyeznie kell az embereket, vagy fizetni a munkájukért.
Spórolni az országnak
Kötelezhetné az állami földön termelő önkormányzatokat, hogy ezt az élelmiszert adják át térítésmentesen vagy meghatározott áron a helyi, környékbeli konyhának, amelyeket az önkormányzat vagy önkormányzati cég üzemeltet. A nálunk étkező gyerekek 85 százaléka helyett most is az állam fizeti ki az ebédet. A kormány ígérete szerint jövőre minden óvodás és iskolás ingyen étkezik. A mi ötletünk komoly megtakarítást eredményezne a költségvetésnek. A megspórolt pénzt az érintett település fejlesztésére lehetne fordítani.
A csanytelekiek kérelmére négy éve nem érkezett határozott válasz, illetve 1,3 hektár szántót kaptak 5 éves használatra. Most ismét tárgyalnak az NFA-val, és úgy fest, elvileg megkaphat Csanytelek egy újabb területet használatra. Ez ahhoz lenne elég, hogy bebizonyítsa, megvalósítható, amit elgondolt. Kérdés, hogy az állami földek értékesítésére vonatkozó terv fölülírja-e a formálódó egyezséget.
Rossz hír az önkormányzatoknak, hogy az állam el akarja adni összes földjét. Sok helyen ugyanis ilyen területen termelnek a Start-munkaprogramban foglalkoztatott emberek. Miután az iskolát átvette az állam, az önkormányzatnak az a fő tennivalója, hogy értelmes feladatot adjon a munkanélkülieknek.
Komolyan vették
Ezt az ajánlást sok településen komolyan vették, és hosszú távra terveztek. 2013-ban a Start-programban részt vevő 900 önkormányzatból 18 kapott elismerő oklevelet és jutalmat a Belügyminisztériumtól, Csongrád megyéből Csanytelek és Maroslele.
– A falvak melletti állami földeket eladni akkor lenne jó ötlet, ha ugyanezzel a lendülettel munkahelyeket is hozna ezekre a településekre a kormányzat, vagy ha arra kötelezné a föld vásárlóit, hogy 10 hektáronként legalább egy főt alkalmazniuk kell – mondja Forgó Henrik. A csanyteleki polgármester sem gondolja komolyan, hogy ez teljesíthető. Szerinte faluhelyen föld nélkül lehetetlen mérsékelni a munkanélküliséget. – Ezek a többnyire képzetlen emberek a mezőgazdaságban helyezkednek el a legkönnyebben, ebben a szektorban érdemes fejleszteni is. Mi egy alulról építkező szövetkezetet gondoltunk el.
Óltól az asztalig
Csanytelek harminc embernek ad munkát a Start kertészetében, 4,2 hektárnyi önkormányzati területen. A haszonból és a dologi keretből traktorokat, a műveléshez szükséges eszközöket vett közel 20 millió forint értékben. A falu a korábban felszámolásból megvett hűtőházat most a közmunkához is használja, és bérbe is adja. A községi közétkeztetést ellátják zöldséggel, még őrölt fűszerpaprikával is.
2011-ben a képviselő-testület határozatot hozott, hogy a kertészeti ágazat fejlesztéséhez igényel a nemzeti földalaptól 20 hektár szántót és 40 hektár gyepet. – Takarmányt termelnénk, sertést, tojó- és vágóbaromfit tenyésztenének a dolgozóink, a közétkeztetés és a szociálisan rászorultak részére. A környéken vannak vágópontok, ahol le lehet vágni a jószágokat, az élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelően. Ha a konyhán fölhasznált hús harmadát előállíthatjuk, az is jelentős megtakarítás. Az államnak segélyeznie kell az embereket, vagy fizetni a munkájukért.
Spórolni az országnak
Kötelezhetné az állami földön termelő önkormányzatokat, hogy ezt az élelmiszert adják át térítésmentesen vagy meghatározott áron a helyi, környékbeli konyhának, amelyeket az önkormányzat vagy önkormányzati cég üzemeltet. A nálunk étkező gyerekek 85 százaléka helyett most is az állam fizeti ki az ebédet. A kormány ígérete szerint jövőre minden óvodás és iskolás ingyen étkezik. A mi ötletünk komoly megtakarítást eredményezne a költségvetésnek. A megspórolt pénzt az érintett település fejlesztésére lehetne fordítani.
A csanytelekiek kérelmére négy éve nem érkezett határozott válasz, illetve 1,3 hektár szántót kaptak 5 éves használatra. Most ismét tárgyalnak az NFA-val, és úgy fest, elvileg megkaphat Csanytelek egy újabb területet használatra. Ez ahhoz lenne elég, hogy bebizonyítsa, megvalósítható, amit elgondolt. Kérdés, hogy az állami földek értékesítésére vonatkozó terv fölülírja-e a formálódó egyezséget.
Kaptak, nem kaptak
A tervbe vett értékesítés eltérően érinti a startos önkormányzatokat. Csanádpalota városa például – amely a gombatermesztéstől a térkőgyártásig többféle munkában is érdekelt – 20 hektár földet műveltet az emberekkel. Ez azonban mind önkormányzati terület. – A kárpótlás idején a körülöttünk lévő földek mind gazdára találtak. Kétszer-háromszor kértünk a nemzeti földalaptól távolabbi területeket Mezőhegyes közelében, de nem kaptunk – mondja Kovács Sándor polgármester. Maroslelén – ahol fokhagymát, olajtököt, napraforgót termesztenek, és étolajat sajtoló, palackozó üzemet is működtetnek – 50 hektárt művelnek. Ez állami föld, de vagyonkezelési jogot kapott rá az önkormányzat, a szerződés szerint 5 évre. Martonosi György polgármester azt mondta, nem kaptak értesítést arról, hogy ezt a területet is árverezni akarná az állam.
Nagyüzem a csanyteleki Start-kertészetben. Nagyot álmodtak, és meg is csinálták.
Hogy volt régen...?
