Fejlesztések sorát szeretnék megvalósítani Pest megye önkormányzatai abból a 80 milliárd forintból, amit 2021-ig az állam ad az érintett településeknek. A megyei közgyűlés alelnöke azt hangsúlyozta: a pénzek elosztásánál figyelembe veszik a települések közötti méretbeli és adóerő-képességbeli különbségeket – írja a Magyar Idők.
Hatalmas segítséget jelent az a 80 milliárdos támogatási keret, amelyet az állam 2021-ig biztosít Pest megye vállalkozásainak és településeinek – jelentette ki lapunknak Wentzel Ferenc, a Pest megyei közgyűlés alelnöke.
Ismert, a célzott fejlesztést szolgáló programot azért indították el, mert a megye – az uniós összehasonlításban Budapest miatt fejlettebbnek számító közép-magyarországi régió részeként – a 2014–2020 közötti európai uniós programokban lényegesen kevesebb fejlesztési forrást tud elérni, mint a többi megye, miközben az egy főre jutó GDP-je alig haladja meg az uniós átlag felét.
A kormány közép-magyarországi régió kettéválasztásáról hozott döntése 2020 után ezt a problémát orvosolja ugyan, de addig csak a nemzeti költségvetés terhére lehet kompenzálni a megyét a fejlettségéhez képest indokolatlanul alacsony uniós támogatásokért. A kormány emiatt döntött arról, hogy összesen 80 milliárd forint célzott hazai költségvetési forrást biztosít Pest megyének, a keretet 2021-ig hat részletben lehet majd kifizetni. A támogatásokra minden Pest megyei település és vállalkozás pályázhat majd, az egyetlen kivétel Érd, amely a Modern városok programban jut fejlesztési forrásokhoz.
Wentzel Ferenc a Magyar Időknek arról beszélt, hogy a 80 milliárd forint óriási összeg, ami még akkor is igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a forrásokra 187 településről pályáznak majd.
– Az illetékes minisztériumokkal közösen három nagy részre osztottuk a keretet: 40 százalék közvetlenül, 20 százalék közvetetten megy gazdaságfejlesztésre, 40 százalékot pedig valamilyen önkormányzati feladatellátással kapcsolatos fejlesztéshez lehet igénybe venni – mutatott rá a Pest megyei közgyűlés alelnöke.
Hozzátette: a közvetlen gazdaságfejlesztési csomagban kis- és közepes, valamint mikrocégek telephely-fejlesztéséhez, létesítéséhez, valamint üzleti és ipari parkok bővítéséhez, kialakításához és a turizmus élénkítéséhez lehet pénzt szerezni. Közvetett gazdaságfejlesztési céllal óvodai, bölcsődei férőhelyek kialakításához, belterületi önkormányzati utak és kerékpárutak fejlesztéséhez lehet támogatást igényelni.
A harmadik csomagban, az önkormányzati feladatellátást érintő pályázatoknál többek között körzeti orvosi rendelők felújításához és létesítéséhez tudnak pénzt igényelni.
– Az elbírálás során a nehezebb sorsú települések előnyt élveznek majd; a kiírás, de főleg az értékelés szempontrendszere ezeket a körülményeket figyelembe veszi. Például azt, hogy kis- vagy nagy településről van szó és hogy az önkormányzatnak milyen az adóerő-képessége. A hátrányos helyzetű településeken kevesebb önrészt kell biztosítani a fejlesztésekhez – hangsúlyozta Wentzel Ferenc, aki jelezte: a Nemzetgazdasági Minisztériummal kiváló az együttműködésük, mint elmondta, a tárca a pályázatok kiírásnál teljes mértékben tekintettel volt a tapasztalataikra, mindent beépítenek, amit lehetséges.
– Mivel közép-magyarországi régiós településként ki vagyunk éheztetve, minden forrásnak nagyon örülünk, mert így több fejlesztést tudunk megvalósítani – közölte lapunkkal a Dél-Pest megyei Dabas polgármestere. Kőszegi Zoltán arról beszélt, hogy benyújtották az útfelújításra a pályázatukat, 150–170 millió forintot kértek több út rendbetételére, a döntésre várnak. – Emellett, amint megjelenik a kiírás, pályázunk majd egy orvosi rendelő bővítésére és egy felújítására. Továbbá csapadékvíz elvezetésére is szeretnénk támogatást kapni, a visszajelzések alapján körülbelül 70-80 millió forintra számíthatunk. Ez a töredéke annak, mint amire szükségünk lenne – csaknem egymilliárd forint kellene az egész városra vetítve –, de így is örülünk a segítségnek – tette hozzá Dabas első embere.
A szlovák határ mellett fekvő Berneceapátin is készülnek a pályázati kiírásokra. Gyenes Zoltán polgármester jelezte: nekik kifejezetten földhözragadt, kis vágyaik vannak. – Belterületi utak felújítására pályáztunk, mert nagyon rossz állapotban vannak, hiszen az uniós fejlesztési pénzekhez nem igazán fértünk hozzá, pedig a gazdasági és egyéb mutatók alapján inkább Nógrád megyéhez kellene tartoznunk. A programban később szeretnénk felújítani az intézményeinket, köztük az óvodánkat és a konyhánkat is – sorolta a terveket.
– Elhiszem, hogy a kormány kompenzálni próbálja Pest megyét, mert a települések kimaradtak az európai uniós forrásokból, Nagykőrös éppen ezért próbált meg – sikertelenül – csatlakozni Bács-Kiskun megyéhez. A 80 milliárd forint nem nagy összeg, aminek a felosztása ráadásul akkor lenne igazságos, ha az elmaradott, végeken levő települések lényegesen több pénzt kapnának, mint az M0-s körgyűrű mentén találhatók. Ha már nem engedtek elszakadni, legalább komolyabban kompenzálnának minket – mondta el Czira Szabolcs, Nagykőrös polgármestere. Hozzátette: nagyon sok pénzre lenne szükségünk az infrastrukturális hálózat fejlesztéséhez, a piac, a vásártér felújításához, a kerékpárút bővítéséhez, az óvodák korszerűsítéséhez.
Hogy volt régen...?
