Szita Károlyt, Kaposvár polgármesterét választotta új elnökévé a Megyei Jogú Városok Szövetségének tisztújító közgyűlése Debrecenben. Kósa Lajos eddigi elnököt, fideszes országgyűlési képviselőt, Debrecen volt polgármesterét egyhangúlag a szövetség tiszteletbeli elnökévé választották a 23 megyei jogú város képviselői. A szövetség társelnöke Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, ügyvezető alelnöke Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere lett.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége ugyancsak egyhangúlag elfogadott határozatában arra kéri a kormányt, hogy ne terjessze ki az úthasználati díjat a fővárost, illetve a nagyvárosokat elkerülő útszakaszokra - mondta Kósa Lajos a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A tervezett intézkedést céltévesztettnek minősítették a nagyvárosi polgármesterek - tette hozzá a kormánypárti politikus.
A debreceni közgyűlésen módosították a szövetség alapszabályát. Az ágazati törvények megváltozásához igazítva, a szövetség munkájának ellenőrzésére felügyelőbizottságot hoztak létre, amelynek elnökévé Papp Lászlót, Debrecen polgármesterét választották - ismertette Kósa Lajos. Hozzátette: miután a polgármesterek nem lehetnek országgyűlési képviselők, a parlamenti kapcsolattartás, a lobbitevékenység megkönnyítése érdekében hozta létre a közgyűlés a tiszteletbeli elnöki posztot.
Átalakították a szövetség struktúráját is - jelezte a tiszteletbeli elnök. Míg korábban több alelnöke volt a szervezet választmányának, ezentúl a bizottsági elnökök lesznek a közgyűlések közötti legfőbb döntéshozó szerv tagjai: Botka László, Szeged polgármestere az informatikai-turisztikai bizottság elnöke, Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere a humánszolgáltatás bizottság elnöke, és Habis László, Eger polgármestere a gazdasági és területfejlesztési bizottság elnöke
Szita Károly a közgyűlésen köszönetet mondott Kósa Lajosnak a szövetség élén végzett munkájáért. Kiemelte: a szövetséghez tartozó 23 megyei jogú városban 2,3 millió ember él, és a gazdasági potenciáljuk is jelentős. Utalva a nap folyamán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel folytatott konzultációra, elmondta: a magyar kormány és az önkormányzatok céljai egybeesnek. A kormány az évtized végére a teljes foglalkoztatás megvalósítását tűzte ki, s „mi lehet más célja egy polgármesternek” – mondta, kiemelve, hogy amíg a piac nem tud elég munkahelyet teremteni, átmenetileg a kormánynak és az önkormányzatoknak kell azt megtenniük a közmunkaprogram keretében.
Szita Károly végezetül utalt a kormány azon céljára, hogy 2015-ben egyetlen éhező gyermek se legyen Magyarországon. Az önkormányzatokra mint közétkeztetőkre ebben is komoly feladatok várnak - mondta az MJVSZ új elnöke Debrecenben.
Varga Mihály gazdasági miniszter felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy stabil az államháztartás helyzete. Kiemelte: szeptemberben, októberben és novemberben a költségvetésnek többlete volt, amire az elmúlt huszonöt évben nem volt példa Magyarországon. A miniszter azt is bejelentette, hogy az önkormányzatok jövőre 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ebből 690 milliárd forintot a központi költségvetés biztosít.
Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a második negyedévben 3,9 százalék, a harmadikban 3,2 százalék volt a gazdasági növekedés, amivel Magyarország dobogós helyen van Európában. Az építőipar 18 százalékos, a mezőgazdaság 5-10 százalékos növekedést produkált.
Elmondta azt is, hogy novemberben 96 milliárd forinttal haladták meg a bevételek a kiadásokat, és hasonló eredményt várnak decemberben is. A 2,9 százalékos hiánycél biztosan teljesíthető, annak ellenére, hogy három választás is volt idén az országban - jegyezte meg.
Varga Mihály jó esélyt lát a munkanélküliség további csökkenésére. Míg 2010-ben 12 százalékos volt, jelenleg 7,1 százalékos a munkanélküliség, amire legutóbb az első Orbán-kormány időszakában volt példa - mondta. Ráadásul ez foglalkoztatásbővítéssel is járt: jelenleg 4,2 millió embernek van munkája. Jövőre a közmunkaprogramok emelt szintű támogatást kapnak: 35 milliárd forinttal többet, 270 milliárdot fordítanak közmunkára. Jelenleg a közmunkások 8-9 százaléka tud visszaintegrálódni a munka világába. A támogatásnál fontos szempont, hogy a közmunka ne vonja el az embereket a szezonális munkáktól - mondta Varga Mihály.
A gazdasági miniszter beszélt arról, hogy a települések támogatásánál fontos szempont a szolidaritás, az ellátáshoz hozzájutásban az esélyegyenlőség biztosítása és a gyermekellátás kiemelt támogatása. Óvodai bővítésre például 2,5 milliárd forint plusztámogatást biztosítanak jövőre az önkormányzatoknak - emelte ki. Gyermekétkeztetésre 10 százalékot meghaladó, 5 milliárd forintos pluszforrást, nyári gyermekétkeztetésre 360 millióval többet, összesen 3 milliárd forintot biztosítanak - sorolta a miniszter, utalva arra, hogy 2010-ben 28 milliárd jutott, 2015-ben pedig már 58 milliárd forint áll rendelkezésre gyermekétkeztetésre.
A kulturális szférára pedig 1,3 milliárddal jut több pénz jövőre, mint 2014-ben - tette hozzá.
Az önkormányzati fejlesztésekről szólva a miniszter kiemelte: a területi és településfejlesztési operatív programban (TOP) 2014 és 2020 között 1231 milliárd forint forrás lesz, ebből a megyei jogú városok 387 milliárdot kapnak ezen a címen. Debrecen 43 milliárdot, Miskolc 35 milliárdot, Szeged 33 milliárd forintot.
Kósa Lajos, az MJVSZ eddigi elnöke a megyei jogú városok gazdasági jelentőségéről szólva elmondta: e városok és agglomerációjuk adja az ország GDP-jének 40 százalékát, pontosan annyit, mint Budapest és agglomerációja, tehát közösen biztosítják a nemzeti össztermék 80 százalékát.
Hogy volt régen...?
