A települési önkormányzatok mielőbbi konszolidációját sürgetik érdekképviseleteik. A szervezetek közös álláspontja szerint januártól működési zavarokra kell számítani, ha addig az országgyűlés nem változtatja meg a jelenlegi rendszert.
A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a szervezet budapesti székházában az érdekképviseletek megbeszélése után ismertette az 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adósságállomány konszolidálásának szükségességét érintő közös álláspontot. Elmondta, hogy a bankok már nem adnak további éven túli hiteleket a településeknek, mert a rendszer és azzal együtt az önkormányzatok költségvetésének bevételi oldala is átalakult; több feladat és a finanszírozásuk átkerült az államhoz, ez pedig hatással van a pénzintézetek hitelezésére.
A konszolidáció csak a hosszabb távú, tehát egy éven túli adósságállományt érintené, az éven belüli lejáratú hiteleket nem. Ha azonban az év végéig nem tesz le a kormány "valamilyen használható javaslatot" a konszolidációra, a működés biztosítására a parlament elé, akkor januártól az önkormányzati szolgáltatások egy részét nem lehet majd finanszírozni, a települések nem tudják megtervezni költségvetésüket.
A konszolidációra többféle javaslat is felmerült, de abban egyetértettek, hogy az eljárás során figyelemmel kell lenni az el nem adósodott mintegy 500 önkormányzatra, valamint arra, hogy rendkívül "tarka a kép". Ezzel Kósa Lajos arra utalt, hogy vannak olyan önkormányzatok, melyek hasznos beruházásokra, fejlesztésekre vettek fel hiteleket, és vannak olyanok is, melyek saját hibájukból adósodtak el. Nem lehetnek a konszolidáció vesztesei éppen azok az önkormányzatok, amelyek az elmúlt években nem halmoztak fel adósságot.
Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere arról beszélt, hogy azt tartaná célszerűnek és igazságosnak, ha a települések "végleges" konszolidációját egyedileg, azaz külön-külön vizsgálnák meg. A felmerült megoldások között szerepel az önkormányzati adósságállomány egy részének az átvállalása; ez akár azt is jelenthetné, hogy egy adott település nem egy banknak, hanem az államnak törlesztene. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban jelezte, ez a megoldás nem rontaná a központi költségvetési egyenleget, hiszen abba egyébként is beletartozik az önkormányzati terület.
Dietz Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke elmondta: álláspontjuk szerint a konszolidációval egy időben "zárttá" kellene tenni az önkormányzati rendszert. Így biztosítani lehet, hogy a jövőben a települések saját bevételeikből képesek legyenek finanszírozni működési kiadásaikat.
Kósa Lajos kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy mindegyik települést alkalmasnak tartja a működésre, ám szerinte ehhez kiegyenlítő rendszerre is szükség van. Példaként említette, hogy egy 120 lakosú település önmagában nem tud annyi saját forrást termelni, amennyi elegendő a működéshez, ezért többletforrásra van szüksége. Olyan alapot kellene létrehozni, amelybe minden önkormányzat befizetné bevételeinek egy részét, majd ezt az összeget újraosztanák, hogy a legkisebb településen is legyen például közvilágítás. Hasonló kiegyenlítő rendszer eddig is működött a személyi jövedelemadó visszaosztásánál - mondta.
Hogy volt régen...?
