Hétvégi, 12-16 órás ügyelet 2000 forintos órabérért, majd hétfőn újabb munkanap a praxisban – ez nem a legkecsegtetőbb ajánlat, ezért az országban sok helyen nehéz megszervezni a háziorvosi ügyeletet, és a finanszírozást illetően az önkormányzat segítségére is szükség van – mondták a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők. A kormány 4,1 milliárd forintot szán a probléma megoldására.
Újabb segítség a kiöregedés miatt manapság egyre szűkülő háziorvosi körnek: a kormány 4,1 milliárd forintot csoportosít át az ügyeleti ellátás finanszírozására – derült ki a Magyar Közlönyben a múlt héten megjelent kormányrendeletből. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: komoly probléma, hogy jelenleg a szervezett ügyeleti rendszerek – melyek során nemcsak az adott praxis orvosai osztják be az ügyeletet, hanem máshonnan is érkeznek orvosok – önkormányzati hozzájárulás nélkül, pusztán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár forrásaiból nem fenntarthatók. Ráadásul akár tízszeres ügyeletidíj-különbség is lehet az országban.
– Azokon a területeken, ahol kis lélekszámra szerveződik az ügyelet, kevés orvossal, és alacsony az önkormányzati finanszírozás összege is, a szervezett ügyeleti rendszerek működésképtelenek, mert olyan kedvezőtlen az óradíj, amennyiért senki nem vállalja a munkát – közölte Selmeczi Kamill.
Póta Györgytől, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökétől megtudtuk: azért is nehéz beosztani az ügyeleteket, mert míg a kórházi dolgozóknak egy-egy ilyen műszak után már nem kell folytatniuk a munkát, pihenhetnek az orvosok, addig a háziorvosi szolgálatnál ez nincs így. – Aki 12-16 órát ügyel, az másnap ugyanúgy dolgozik, hiszen a praxist vinni kell, a betegeket el kell látni – fejtette ki Póta György. Szerinte üdvözlendő, hogy az ügyeleti szolgálat megerősítésére forrást ad a kormány, hiszen az különösen nagy terhelést jelent a házi-gyermekorvosok számára. A szakember úgy vélte, 4,1 milliárd forintból több központi, szervezett ügyeletet lehet majd létrehozni, mely csökkenti a terhelést, és a praxis tulajdonosa eldöntheti, akar-e dolgozni szabad- és ünnepnapokon, vagy sem.
A központi ügyeletek egyetlen hátránya Póta György szerint, hogy ezen a területen is szakemberhiánnyal küzdenek, de a jobb finanszírozás ezen is javíthat. Hangsúlyozta: fontos, hogy megfelelően megfizessék az orvosokat. – A jobb helyeken is maximum 2-3 ezer forintos órabérért dolgoznak az orvosok, miközben ennyiért sehol nem találni például építőipari szakembert vagy vízvezeték-szerelőt. A házi-gyermekorvosok esetében ráadásul még nehezebb megoldani az ügyeletet, hiszen jóval kevesebben vannak, mint a felnőttek ellátásra szakosodott kollégák – fejtette ki a gyermekorvos-egyesület elnöke.
Ott a legrosszabb a helyzet, ahol nagyon alacsony a gyermekorvosok száma, ugyanis ilyenkor csak vegyes ügyeletek érhetők el. Ez azt jelenti, hogy egyszer a felnőtt háziorvosok látják el a gyerekeket, míg máskor fordítva, házi-gyermekorvosok ügyelnek a felnőttellátásban. – Jómagam több mint harminc éve végeztem az egyetemen, akkor láttam utoljára szívinfarktusos beteget. Ha holnap, az ügyeletben ezzel a diagnózissal kellene ellátnom egy pácienst, bizony mindketten bajban lennénk – illusztrálta egy példával a szituációt Póta György.
A helyzet annak fényében sem jó, hogy – mint arról lapunk korábban már beszámolt – riasztóan emelkedik az országban a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma. Míg januárban 238 olyan praxis volt, ahol legalább hat hónapja nincs állandó orvos, addig ez a szám júliusban már 276-ra nőtt. Magyarországon 6750 működő háziorvosi praxis van, ám az orvosok kétharmada már nyugdíjaskorú, vagy öt éven belül az lesz, így 2200 praxis sorsa kérdéses.
(mno.hu)
Hogy volt régen...?
