Az országgyűlés megszavazta a közbeszerzési törvény módosítását. A Transparency International Magyarország szerint a törvényt sok helyen, sokféleképpen lehetett volna javítani, hogy kisebb legyen végre a korrupció – de nem ez történt. A Transparency International Magyarország szerint ez a módosítás sem vitt minket közelebb ahhoz, hogy a közpénz költését valóban figyelemmel tudjuk követni, és hogy a beszerzések elnyeréséért folyó verseny valódi legyen. A módosított törvény július elsején lép hatályba – írja a Világgazdaság.
A közbeszerzések gyakran átláthatatlanok, nem nyilvánosak – és sokszor még a korrektség látszatára sem ügyelnek a közpénzt felhasználó szervezetek. A mostani törvény nem elég szigorú, sok benne a kiskapu – írja a TI. Pedig sok pénzt költenek el így az ajánlatkérők, ezért elvárható lenne, hogy a közbeszerzések mindenki számára könnyen követhetők, vagyis teljesen nyilvánosak legyenek. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapján végig lehessen követni egy eljárást az azt megindító dokumentum feladásától a szerződés teljesítéséig, az esetleges jogorvoslat jogerős befejezéséig. Az ajánlatkérői honlapokon pedig legyen egyértelmű, hogy mit kíván adott szervezet beszerezni, illetve azok beszerzése hogyan alakul.
A közbeszerzési törvény módosítása ugyan megad határidőket arra, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a közadatokat a közbeszerzési eljárásokat lefolytatók, de egy fontos dolgot kihagytak: a szankciókat. Vagyis ha valaki haladéktalanul nem hozza nyilvánosságra a közbeszerzés eredményeképpen kötött szerződéseket, akkor annak nem lesz következménye, semmilyen büntetést nem kap. A TI egy példát hoz az ügyre: „ha azt írja elő a házirend egy parkolóházban, hogy az első két óra ingyenes, utána fizetni kell a parkolásért, de ha nem fizet valaki, akkor sem történik semmi, akkor melyik autós fizetne?”
Vagyis a közzétételi jogsértések hatósági ellenőrzése és szankcionálása, illetve a közzététel kikényszerítése továbbra sem megoldott. Pedig nagy szükség lett volna e szabály szigorítására. A Transparency International Magyarország most megjelent kutatása szerint például a vizsgált önkormányzatok 40%-a nem közölt adatot honlapján a 2012. évi közbeszerzéseivel kapcsolatosan.
A mostani törvény szerint, ha egy cég egy közbeszerzésen elindul, akkor megtilthatja, hogy az üzleti titkait nyilvánosságra hozzák. De ez a tilalom akkor is érvényes, ha irreális ajánlati elemet tartalmazó ajánlatot kap ajánlatkérő, és az ajánlattevő által adott indokolásban merül fel üzleti titok. Lehet olcsó, lehet drága, lehet szakszerű vagy szakszerűtlen az ajánlat, az üzleti titokra hivatkozva rejtve marad, hogy pontosan mire költi el az állam a pénzünket. A módosítás erre a problémára egy fél mondattal utal: „az iratokat úgy kell elkészíteni, hogy kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”. De ez a félmondat sokat nem segít a helyzeten; a szabályozás pontosításával egyértelművé kellett volna tenni, hogy mi lehet tényleg üzleti titok, és mi nem – közölte a TI.
A közbeszerzési törvény árubeszerzés vagy szolgáltatás esetén 25 millió forintig, építési beruházás esetén 150 millió forintig megengedi, hogy meghirdetés nélkül folytassanak le tárgyalásos közbeszerzési eljárást az állami cégek, szervezetek. Három általuk kiválasztott céget kell megkérniük arra, hogy tegyenek ajánlatot, és elvileg a legjobb győz. Ennek a megoldásnak nagy előnye az egyszerűsítés (azaz gyorsabb lehet az eljárás), és lehetőséget biztosít a kisebb cégeknek is. Ám a verseny a TI szerint sajnos gyakran csak látszat, hiszen az ajánlatkérő akár névleges ajánlattevőket is meghívhat a közbeszerzési eljárásba.
Az eredeti módosító javaslat elvileg a látszatverseny ellen tett volna, hiszen az először benyújtott javaslat alapján az eljárás megkezdését megelőzően öt nappal az ajánlatkérő köteles lett volna a honlapján a tervezett közbeszerzésről tájékoztatást adni. Az ajánlatkérő azoknak is köteles lett volna ajánlattételi felhívást küldeni, akik a közzétett adatok alapján jelzik, hogy indulni szeretnének a versenyen. De megfelelő szankciók, illetve egyértelmű jogorvoslati szabályok nélkül a szabály betartása és betartatása kérdésessé vált volna. Sajnos nem ezen szabályok beépítése történt, hanem az erre vonatkozó egész módosítási javaslat került ki a végső szövegből: azaz marad a három ajánlatos, „meghívásos” látszatverseny – fejtette ki a TI. Szerintük a módosítás hatályba lépésével az ajánlatkérő tárgyalás tartása nélkül is indíthat majd három ajánlattevő közvetlen felhívásával eljárást, ami további nagy korrupciós kockázatot fog jelenteni, vagyis a mutyi marad.
Hogy volt régen...?
