A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások száma szinte megfeleződött az első három negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest, és az ügyletek értékében még jelentősebb a mérséklődés.
Ezt a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Rigó Csaba (képünkön) jelentette ki a szervezet Átlátható, hozzáférhető és versenyképes közbeszerzés címmel rendezett nemzetközi konferenciáján, Budapesten, kedden. A magyar Közbeszerzési Hatóság Európában is egyedülálló módon a közbeszerzési eljárások jogszerűsége mellett a megkötött szerződések teljesítését is ellenőrzi – folytatta. Ebben a jogkörben november 10-ig 101 ellenőrzést indítottak, 44 jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a közbeszerzési törvény megsértése miatt, a kiszabott bírság pedig több mint 330 millió forintot tett ki. A hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság idén várhatón rekordmértékű bírságot szab ki a közbeszerzési szabálytalanságok miatt, melyek összértéke év végéig megközelítheti a 700 millió forintot - vélekedett a hatóság elnöke.
Az MTI kérdésére Rigó Csaba megjegyezte, hogy a közbeszerzési szerződések értéke idén hozzávetőleg 4600 milliárd forintot tett ki, ami a GDP több mint tíz százaléka. Ez jóval magasabb érték a korábbi évek adataihoz képest. A hatóság elnöke előadásában felidézte az Európai Bizottság legfrissebb belső piaci jelentését, amely szerint Magyarországon a közbeszerzések átláthatósága szinte százszázalékos, ami azt jelenti, hogy az ajánlattevők gyakorlatilag minden jogszerűen kiadható információhoz hozzájutnak az ajánlatkérőtől.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domokos László, a konferencia védnöke a rendezvényen előzetes tájékoztatást nyújtott a magyar közszféra korrupciós kockázatait mérő integritás felmérésük közbeszerzésekre vonatkozó eredményeiről. (A felmérést teljes terjedelmében december elején hozza nyilvánosságra az ÁSZ.) A közbeszerzések terén jó a versenyhelyzet – emelte ki a hetedik alkalommal elkészített felmérésük egyik fontos megállapítását. Mint mondta, az elmúlt három évben lefolytatott eljárások átlagosan mintegy 17 százalékában fordult elő, hogy valamilyen okból háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt az eljárásban.
A nagyobb verseny növeli a transzparenciát és csökkenti a pályázók összejátszásának veszélyét is - jegyezte meg a számvevőszéki elnök. A számvevőszéki ellenőrzések által feltárt legtipikusabb szabálytalanságok a közbeszerzési eljárások mellőzése és a megkötött szerződések törvénybe ütköző utólagos módosítása – mondta. Arra is kitért, hogy az általuk észlelt hiányosságokra a Közbeszerzési Döntőbizottság már negyven millió forintnyi bírságot kiszabott.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a kamara jó néven venné a közbeszerzési rendszer megreformálását oly módon, hogy az árversenyről a műszaki tartalomra helyeződjön át a hangsúly az eljárások során. Jelenleg az ajánlattevők az árak csökkentésében versenyeznek, később viszont sok esetben a költségek mégis megugranak - jegyezte meg. Szerinte ezzel szemben a gazdaság számára az lenne a jobb, ha meghatároznák, hogy egy-egy célra pontosan mennyi pénz áll rendelkezésre, s mindenki ismertetné, hogy a megadott összegen belül milyen műszaki megoldásokat képes nyújtani.
A kamara elnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy hivatalosan kérték az elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező alkalmazásának elhalasztását a tervezett időpontról, jövő év elejéről április 15-ig. (A törvénymódosító javaslatot a témában már benyújtotta a kamara kérésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kósa Lajos fideszes képviselő.)
Hogy volt régen...?
