Kibővített ülést tartott november 25-én a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége. Erről közleményt adott ki, ezt közöljük.

Polgármesteri bér kérdése

Miután Boldog István kormánypárti országgyűlési képviselő, Kétpó község korábbi polgármestere önálló indítványt nyújtott be az Országgyűlésbe – T/1963 számon – amelyben kezdeményezte Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítását a polgármesterek illetményének megállapításával kapcsolatban 2014. november 14-én felhívással fordultunk a polgármesteri bérekkel kapcsolatban az érintettekhez.

Annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselők támogassák a kérdés napirendre tűzését és a polgármesterek széles közössége számára kedvező módosítást fogadjanak el javasoltuk, hogy amennyiben sérelmesnek tartják a jelenlegi javadalmazásukat közvetlenül forduljanak levélben a térség országgyűlési képviselőjéhez, kérve a változtatás támogatását.

Kezdeményeztük, hogy a polgármesteri bérrendezésre vonatkozó levélben konkrét számokkal mutassák be bérük, juttatásuk változását, a településen a közszolgálatban résztvevők között kialakult bérfeszültséget, akár összehasonlítva a polgármester, jegyző, óvodavezető, falugondnok bérét. Javasoltuk, hogy térjenek ki röviden arra is, hogy mennyiben változott a polgármesterek munkájának mértéke az új feladat és hatásköri helyzetben.

Kezdeményezésük alapján polgármesterek sokasága fordult az országgyűlési képviselőhöz kérve a javaslat és a TÖOSZ korábbi kezdeményezése támogatását.

Az ügyben negatív fordulat történt, ugyanis Schiffer András, a Lehet Más a Politika országgyűlési frakcióvezetője, az LMP társelnöke az Országgyűlés november 17-i ülésnapján azt kérdezte a miniszterelnöktől: miért tették lóvá a kistelepüléseket? Egy 2012-es törvénnyel ugyanis az idei választástól durván lecsökkentették a kistelepülési polgármesterek fizetését, emiatt a jelöltek száma durván lecsökkent, különösen a független és az ellenzéki jelölteké. A fideszesek viszont elindultak, mintha csak sejtettek volna valamit, most a választás után viszont emelik a béreket. A miniszterelnök erre azt válaszolta: a 2012-es törvényt már megvitatták, erre most nem reagálna. A másik vád, ha igaz lenne, valóban elfogadhatatlan Orbán Viktor miniszterelnök szerint, de mint mondta, a kormány nem fogja támogatni az indítványt.

A miniszterelnöki válaszból úgy tűnik, hogy ennek a kérdésnek a sorsa eldőlt a kormány részéről. Ugyanakkor a TÖOSZ számára is megküldött polgármesteri levelekből is egyértelművé vált, hogy az elsőszámú településvezetők túlnyomó többsége számára az új bérek megalázóan alacsonyak, jelentős visszalépést jelent a korábbihoz képest. A polgármesterek, akik többek között a településeken működő óvodák fenntartói, működtetői és az intézményvezető egyéb munkáltatói jogának gyakorlói kevesebb bérrel rendelkeznek, mint a beosztottjaik. Az 500 lakosnál kisebb népességű települések társadalmi megbízatású polgármestereknek a javadalmazása alacsonyabb, mint a közfoglalkoztatottak bére. A településeken belül kialakult bérfeszültség hátrányosan érintheti a polgármesterek aktivitását többek között a közfoglalkoztatási feladatok ellátása során is.

A TÖOSZ elnöksége a polgármesteri bér kérdését nem tekinti kormánypárti és ellenzéki vita tárgyának, viszont a köz szolgálatában tevékenykedők megfelelő, arányos megbecsülését mielőbb elengedhetetlenül szükségesnek tartja.

A 2015. évi költségvetés önkormányzati vonatkozásai

Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló T/1794. számú törvényjavaslatáról a szakmai áttekintés és egyes tagönkormányzatoktól beérkezett javaslatok és vélemények alapján következő összegző megállapításokat tette a TÖOSZ elnöksége:

Általános megállapítások:

A 2015. évi törvényjavaslat átfogó és összehasonlító értékeléséhez, valamint teljeskörű minősítéséhez szükséges információk nem állnak megfelelő mértékben a rendelkezésünkre.
Az alrendszer 2014. évi pénzügyi, költségvetési pozíciójának megítélését segítő államháztartási adatok bemutatása még az elmúlt évi törvényjavaslathoz képest is „szegényedett”, visszalépés történt. Az indokolás szűkszavúságát a törvényjavaslat egészét tekintve a Költségvetési Tanács Véleménye (lásd: KVT/89-1/2014.) is kifogásolta. Megjegyzendő, hogy ebben a véleményben viszont nincsen egyetlen szó sem az önkormányzatokat érintő kérdésekről, csak makrogazdasági folyamatokról.

Az Állami Számvevőszék (14221 - T /1794/11 számú véleménye) már kitér a helyi önkormányzatok támogatására és megítélése szerint a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2015-re tervezett, 690,5 Mrd Ft összegű előirányzatainak 100,0%-a megalapozott.

Összességében az általános működési támogatás 18 607,4 millió Ft-tal kevesebb az előző évinél, annak ellenére, hogy az egyes feladatokhoz kapcsolódó fajlagos mutatók többségükben nem változtak. A változás az adóerő-képességre vonatkozó beszámítás rendjével és nagyságával függ össze. Az eddigi max. 100%-os támogatás csökkenés 120%-os felső határral szerepel a tervezetben. A számított bevétel a 2013. évi iparűzési adóalap 0,55%-a, mely szintén magasabb, mint az előző évi 0,5%.  Ez a szabályozás az önkormányzati szektor egészét érinti. Hiszen a gazdagabb önkormányzatok nem csak beszámítók, hanem befizetők is lesznek úgy, hogy közben a szociális feszültségek megoldása a járásoktól is visszakerül önkormányzati feladatellátás alá.

Ezért sajnos egyértelműen állítható, hogy a feladatalapú finanszírozás megalapozása, indokoltsága tekintetében az elmúlt egy esztendőben nem történt érdemi lépés, így továbbra sem ismertek azok a valóságon alapuló számok és számítások, amelyek segítenék a reális összevetést és a specialitások megfelelő kezelését.

Elsődlegesen a szociális területen tervezett változások tekintetében érthetetlen, hogy a kormányzat nem kezdeményezett semmilyen szakmai egyeztetést, párbeszédet a változtatások megalapozása érdekében. Miközben ismereteink szerint kormányzati szándék az állami hatósági ügyek további körének járási hivatalokhoz történő telepítése, ez a szociális területen ellentétes módon érvényesül. Semmiképpen nem támogatható, hogy a szociális feszültségek és problémák kezelésében az önkormányzatok megfelelő mértékű állami támogatás nélkül maradjanak. Ez a kérdés nem oldható meg azokon a településeken sem, ahol van érdemi saját bevétel, de azokon a helyeken, ahol amúgy sincsen saját bevétel, csak a konfliktus további mélyítését eredményezné, ha az állam látványosan kivonulna egyes szociális támogatások mögül.

A költségvetési törvényjavaslatba bújtatott tartalmi változtatás veszélyezteti az önkormányzatok széles körének megfelelő működtetését és ellentétes a feladatalapú finanszírozás rendszerével.

Részletes megjegyzések, javaslatok

1.Nem elfogadható, hogy az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztési támogatásának előirányzata - 12,5 Mrd Ft – kikerült a költségvetésből, mondván, hogy a megjelölt célok az uniós forrásokból finanszírozhatóak lesznek. Az adósságrendezés teljes kérdéskörének lezárásához garantálni kell a nem érintett önkormányzati kör megfelelő kompenzálását.

2.Miközben a polgármesterek bérére vonatkozó Mötv szabályozás nem változott, továbbra sem szerepel a költségvetésben a polgármesteri bér fedezete, miközben a polgármesteri funkció kötelező feladat. Szintén nem biztosított az alpolgármesterek javadalmazásának pénzügyi feltétele. A polgármesteri, alpolgármesteri bér fedezetét a feladat alapú finanszírozásban megfelelő módon biztosítani kell valamennyi település tekintetében.

3.Nem megnyugtató a közszféra bérezésének helyzete azáltal, hogy a köztisztviselők, valamint az eddigi bérfejlesztéssel nem érintett mindazon közalkalmazottak bérrendezése nem jelenik meg a jövő évi költségvetésben. Ennek következtében a közszférán belül kialakult feszültség továbbra is fennáll.

4.Nem támogatható az e-útdíj kompenzációnak megszűntetése az érintett önkormányzatok adóbevételére vonatkozó hatása miatt.

5.A közfoglalkoztatási rendszer további bővülése nem lehetséges, ha nincsen megfelelő számú és megfizetett munkavezető, irányító, akik képesek szervezni, vezényelni és ellenőrizni ezt a tevékenységet. A közérdekű munka szervezésének és biztosításának állami anyagi támogatás és szakmai feltétel nélkül az önkormányzatokra hárítása nem fogadható el, és nem teljesíthető.

6.A központi orvosi ügyelet megint nem került be a támogatások közé. 50 ezer fő populáció alatt még társulási formában is komoly pénzügyi hozzájárulást igényel.

7.30 Mrd Ft-os kerettel javasoljuk a TEKI pályázatok visszahozását. Nincs működtető eszközökhöz kapcsolt fejlesztési és pótlási forrás.

8.Nem támogatható semmi olyan újabb feladat, amelynek megvalósításához szükséges központi forrás nem áll rendelkezésre.

A költségvetési törvényből egyértelműen kitűnik, hogy az önkormányzatok mozgástere kisebb lesz, mint, az elmúlt évben. A teljes önkormányzati szektor kb. 300 Mrd FT-os döntési kompetenciában, van a 2500 Mrd Ft-os kiadási nagyság mellett. Ilyen alapon önkormányzatiságról, csak a települések 10 %-ánál beszélhetünk. Az állam a helyi beszedett adó 60 %-át betudja a kötelező feladatok ellátásához. A szociális feszültségek még jobban lecsapódnak és főleg ott, ahol eddig is szegénység volt. Nem engedhetjük, hogy ezeket a településeket az állam magára hagyja. Fejlesztések területén megállapítható, hogy önerős fejlesztés nagyon kevés lesz, uniós fejlesztés tekintetében mindenképpen a beruházási alaphoz kell fordulni. Működtetéshez kapcsolódó pályázati támogatás nincs, ezért javasoljuk a területi kiegyenlítő támogatás visszaállítását.

A települési adó kérdése

A TÖOSZ elnöksége a jelenlegi helyi adókörön túl további települési adótárgyakat nem lát a lakosság adóteher-képességének ismeretében. Az elnökség nem támogatja azt a kormányzati javaslatot, amely a helyi iparűzési adó elsődleges felhasználási területének a szociális juttatások biztosítását jelöli meg. A szociális juttatások kikerülése a feladatalapú finanszírozásból az egész önkormányzati pénzügyi támogatási rendszer ellehetetlenedését eredményezi. Amennyiben a kormányzati szándékok valóságossá válnak, az önkormányzatok jelentős része a feszültségek színterévé válik.

Schmidt Jenő elnök