Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék csütörtökön Tóth Józsefet, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés volt alelnökét, aki most Polgár város polgármestere.
A megismételt másodfokú eljárásban jogerős döntést hozó törvényszék ezzel enyhítette a Debreceni Járásbíróság elsőfokú, 540 ezer forint bírságról szóló ítéletét. A bíróság a politikus által felügyelt M3 Kht.-nél feltárt pénzügyi szabálytalanságok kezelésében találta bűnösnek az egykori alelnököt, akinek a pénzbüntetése 400 nap fogházra váltható át.
A hajdú-bihari közgyűlés volt alelnökét 2014-ben első fokon hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt 540 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Debreceni Járásbíróság, másodfokon azonban a Debreceni Törvényszék ezt hatályon kívül helyezte, és az eljárást elévülés miatt megszüntette. A harmadfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2016-ban meghozott végzése szerint viszont a kérdéses cselekmény, „függetlenül attól, hogy megvalósult-e”, nem évült el, ezért új, érdemi másodfokú tárgyalás lefolytatására kötelezte a törvényszéket. Az ítélőtábla Elek Balázs vezette büntetőtanácsa ugyanis megalapozottnak találta az ügyészi fellebbezést az elévüléssel kapcsolatban. A bíró kiemelte: sajátos jogi helyzet a közjogi tisztség mentelmi joga – Tóth József 2005 és 2010 között országgyűlési képviselő volt –, de az elévülés félbeszakításának szabályai a büntetőeljárásban a vádlottra is érvényesek. Az ítélőtábla szerint a vádlott cselekménye nem évült el, mert az elévülést félbeszakító események történtek. Az elévülés kezdő időpontja 2005 februárja. Az ügyben 2007 decemberében nyomozást rendelt el az ügyészség, és 2010 augusztusában a vádlottat gyanúsítottként hallgatták ki. Mindezek az események félbeszakították az elévülést, ilyen esetben újrakezdődik az időtartama - magyarázta a bíró. A Debreceni Törvényszék ennek figyelembe vételével folytatta le a megismételt másodfokú eljárást, és hozta meg jogerős ítéletét.
Az elsőfokú eljárásban a járásbíróság a politikus által 2005-ben felügyelt M3 Kht.-nél feltárt pénzügyi szabálytalanságok, a közmunkaprogramban fellelt törvénytelenségek megoldásának kezelésében találta bűnösnek az egykori alelnököt. Az ügy előzménye, hogy az M3-as Kht.-nál pénzügyi szabálytalanságok merültek fel, és a közgyűlés akkori elnöke, Juhászné Lévai Katalin megbízta Tóth Józsefet, hogy vizsgálja ki az ügyet. Az alelnök 2005 februárjában két értekezletet hívott össze, amelyeken részt vett B. Péter, a cég projektvezetője és P. Barnabás, a kht. ügyintéző titkára, aki helyettesítette az ügyvezetőt, amikor betegállományban volt. Tóth József mindkét alkalommal rosszallását fejezte ki a szabálytalanságok, a jogosulatlan kifizetések miatt, de többször jelezte, hogy az elhangzottakat szűk körben szeretné tartani.
Tóth József az értekezleten tudta meg, hogy B. Péter és P. Barnabás az ismeretlen okból keletkezett hiányt miként próbálta eltüntetni. A következő értekezleten pedig megbeszélte velük a törvényesség látszatának érdekében felvetett megoldási javaslatokat. A megbeszélésekről P. Barnabás hangfelvételt készített, és másnap ennek másolatával, valamint okirati bizonyítékokkal feljelentést tett. A feljelentés nyomán P. Barnabást és B. Pétert 2010-ben, illetve 2012-ben jogerősen elítélték ugyanezen ügy miatt sikkasztás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. Mindketten pénzbüntetést kaptak.
A törvényszék megerősítette az elsőfokú bíróság álláspontját, amely szerint egyértelmű, hogy Tóth József hivatalos személyként járt el, mint ahogyan az is, hogy a kht.-nál felmerült pénzügyi szabálytalanságok feltárására szóban megbízást kapott a közgyűlés elnökétől.
A most kihirdetett jogerős ítéletet Tóth József elfogadhatatlannak nevezte, és jelezte, hogy felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához. Helmeczy László, a vádlott védője az ítélethirdetés után az MTI-nek megerősítette, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be. Közölte azt is: mivel Tóth József tizenkét évig állt eljárás hatálya alatt, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak annak megállapítására, hogy jár-e kártérítés a magyar államtól neki.
Hogy volt régen...?
