„Először 20-30 egyeddel kezdtünk, így ismerkedtünk az állattartással. Jelenleg háromszáz rackát számlál a város állománya, és ez a szám várhatóan növekedni fog, hiszen egy éve visszatért önkormányzati használatba 1700 hektárnyi, legeltetésre használható Natura 2000-es terület.” – mondta Csáfordi Dénes polgármester, a Hajdúhadházi vágóhíd és feldolgozóüzem hivatalos átadásának alkalmából.
A polgármester beszédében kitért arra is, hogy az üzem kapacitásának tervezésekor nem csupán a város tulajdonát képező állatokra alapoztak, hanem a környékbeli gazdákéra is, hiszen akár majd bérvágást is végezhetnek. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke szintén jelen volt az átadó ünnepségen, beszédében kiemelte azt, hogy ennek a kis kapacitású vágóhídnak a megépítése példája annak, hogy nagyot álmodni kicsiben is lehet és érdemes: „A húsipari termékek globális dömpingjében bátorság kellett egy olyan húsfeldolgozó létrehozásához, mely a mennyiség helyett a minőségre helyezi a hangsúlyt.”
A vágóhídnak ugyanis, mint azt Kazsuk Istvántól -aki az üzemeltetésért felel- megtudom, jelenleg heti negyven juh vágására és feldolgozására van engedélye, ezt azonban igény szerint növelni is tudják. A város állománya erre önmagában nem elégséges, ezért fogadják, várják a környező gazdák állatait is, sőt azok a vágás helyszínére való eljuttatását is biztosítják, természetesen a távolság, az állatok számának figyelembe vételével. Ebben az esetben, mint azt Oravecz Márton is hangsúlyozta, nem a számokon van a hangsúly, hanem a már előállított, illetve a jelenleg „kísérleti fázisban lévő” termékeken.
Hogy volt régen...?
