Szolgálati lakás, kukásautó, sporttelep - néhány példa azokból a vagyontárgyakból, amelyeket az eddig adósságrendezési eljárás alá vont hazai települések eladni kényszerültek. Vagyonfelmérésre nincs pénz, de sok helyütt már értékesíthető vagyon sincs.
Tizenhat önkormányzat ellen folyik jelenleg adósságrendezési eljárás tartozásai miatt. Ezek egy része árveréssel végződik, ahol szinte minden vagyonukat megpróbálják értékesíteni a helyhatóságok - írja a Napi Gazdaság. Kivételt csak azok az értékek jelentenek, amelyek a kötelező feladatellátásban segítenek. Templomot vagy iskolát például nem lehet értékesíteni.
Ennek megfelelően szinte minden került már kalapács alá, kezdve a gépjárművektől, a számítógépeken át, a fűnyíróig, a bútorokig, de az is megesett már, hogy üres fémhordókat adtak el. Legkevésbé az ingatlanokat veszik, ennek az az oka, hogy kevés a helyhatóságok tulajdonában lévő értékesebb ingatlan, termőföld, így többnyire a teljes érdektelenségre számító beépítetlen telkeket és szolgálati lakásokat tudják árverésre vinni. A külterületi földeket szinte csak akkor vásárolják meg, ha például az érdeklődőnek éppen mellette van saját földje. A gépek, berendezések, járművek iránt azonban már jóval nagyobb az érdeklődés.
A piaci árhoz képest általában 40-60 százalékos értéken lehet eladni a vagyontárgyakat. Legalábbis az első árverésen. A másodikon már gyakran kénytelenek akár 20 százalékot is engedni a kikiáltási árból, de ez leginkább szituációfüggő, azon is múlik, mekkora összegre van még szüksége az önkormányzatnak. Az árverési szabályzat szerint csak az érték 50 százaléka felett lehet értékesíteni a vagyontárgyakat. A kikiáltási árakat általában a vagyonkataszterben szereplő összeg alapján határozzák meg, mivel nincs pénz vagyonfelmérésre.
Hogy volt régen...?
