A legtöbb önkormányzat újabb sarcnak könyveli el a költségvetési törvénytervezetbe „becsempészett” szolidaritási hozzájárulást. E szerint a „magas jövedelemtermelő képességgel” (32 ezer forint egy lakosra jutó adóerő-képesség felett) rendelkező önkormányzatoknak új formában kell hozzájárulniuk az állami kézbe került köznevelési intézmények fenntartásához. Mintegy 166 jól gazdálkodó kisvárost érinthet a döntés országszerte – írja a Szabad Föld.
Tizedet vetettek ki Budaörsre
– Önkormányzatunk polgári peres eljárást indított az ügyben, kártérítési igénnyel lépünk fel, május elején lesz az első tárgyalás – mondja Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, mert szerinte az intézkedés sok sebből vérzik, sőt erkölcstelennek és igazságtalannak tartják. – Egyrészt sérti az Alaptörvényt, másrészt a kétharmados önkormányzati törvény alapján az állam nem is vonhatná el a saját bevételeket.
A központi költségvetésből egyetlen fillért nem kap a város, ugyanakkor esetünkben a szolidaritási hozzájárulás mértéke több mint kétmilliárd forintot tesz ki. Ez meghaladja az országosan beszedni kívánt összeg (21 milliárd) tíz százalékát. A kincstár már inkasszózta az időarányos részt, de a per miatt ennek felfüggesztését, illetve visszautalását kértük. Nem tudni, milyen ítélet születik, ennek dacára biztatom a hasonló helyzetben lévő önkormányzatokat, forduljanak bírósághoz.
Tiszaújváros kiszámolta
A legtöbb iparűzési adót a MOL Petrolkémia Zrt. (Tiszai Vegyi Kombinát) fizeti a Tisza menti városban, ám a tiszaújvárosi önkormányzatnál pontosan tudják, hogy ezt a bevételét alaposan megnyirbálja az állam. A képviselő-testület már tavaly novemberben arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat a helyi gazdaság tehercsökkentése és versenyképességének növelése érdekében két lépésben 2 százalékról 1,5 százalékra csökkentette a helyi iparűzési adó mértékét, s ezáltal több mint 1,5 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál.
Dr. Juhos Szabolcs jegyző konkrét számokat sorakoztatott fel, várhatóan mennyit kell fizetniük idén: az önkormányzatot megillető 318 020 800 forint állami támogatást a magas adóerő-képesség miatt nem folyósítják, hanem levonják a 2 012 807 720 forintra rúgó szolidaritási hozzájárulásból, így Tiszaújvárosnak „csak” 1 694 786 922 forintot kell fizetnie. A város az önkormányzati vagyon védelme érdekében beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és az alapvető jogok biztosához.
Paks duplán fizet
– Nagyon érzékenyen érinti a várost a szolidaritási hozzájárulás – közli lapunkkal Barnabás István, Paks alpolgármestere.
– Helyi adókból éves szinten ötmilliárd forint a bevétel, legnagyobb hányaduk iparűzési adó. Közoktatási intézményeink közül az óvoda kivételével állami fenntartásba került három általános iskola, egy gimnázium és egy művészeti iskola. Ezek működtetésére eddig évi 350–400 millió forintot fordítottunk, most pedig jóval a dupláját, 996 milliót kell fizetnünk hozzájárulásként.
Erős a gyanúm, hogy ebből nem sokat látunk viszont, de kérhetünk tájékoztatást az intézményekre fordított összeg mértékéről. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az államosított iskolánk vezetőitől eddig nem hallottam panaszt.
Kazincbarcika keménykedik
– Tudomásul vettük, és reméljük, hogy a pénzünknél maradunk, miután hozzájárultunk a közjóhoz – mondja Kazincbarcika polgármestere, Szitka Péter.
A borsodi város 310 657 forint szolidaritási hozzájárulást fizet, miután több cégtől kap iparűzési adót. Kevesebb pénzt kapnak a központi büdzséből, és feladatokat is elvettek tőlük, így még nem tudják, milyen lesz a számla vége.
– Leginkább azt sajnáljuk, hogy az iskolát át kellett adnunk, magam is oda jártam, ismerem minden szögletét. Sok pénzt költöttünk rá, pályázatokból felújítottuk. Fontos lenne, hogy ne hanyagolják el, továbbra is költsenek a karbantartására.
Algyő túlzónak tartja
Az alföldi község 267 millió forintot fizet az idei egymilliárd forintos helyiadó-bevételéből szolidaritási hozzájárulás címén. Az önkormányzatnál túlzottnak tartják az elvonás mértékét.
Molnár Áron polgármester szerint emiatt elsősorban a fejlesztésre szánt források csökkennek. Lakossági fórumokon már felvetődött, hogy előterjesztést írnak a minisztériumnak (ezt a kormánypártiak leszavazták), mivel az állam szerint azért van szükség erre a pénzre, mert valamiből fenn kell tartani az államosított iskolákat – az algyőiek szerint azonban nem ők akarták átadni az iskolájukat, azt az állam vette el tőlük.
Azt elismerik, hogy a helyiadó-bevételük nagyon jelentős ipari tevékenységből származik – de ez nem ajándék: súlyos környezetterhelés formájában minden algyői megfizeti ennek az árát. Képmutatónak érzik az elvonás nevét is. A szolidaritás ugyanis önkéntes, ez viszont kényszerintézkedés. A polgármester a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéhez fordult segítségért – de még nem kapott választ.
Nagykanizsa tanácstalan
Horváth Jácint, Nagykanizsa önkormányzati képviselője azt mondja, hogy fogalmuk sincs, mi lesz az iskoláikkal és azok felújításával:
„Április elejére már mindig tudtuk, mennyi pénzt költ az önkormányzat az intézményeire. De idén már a Klebelsberg Központ a működtetője minden iskolának, és még nincs információnk arról, miként képzeli az állam a nagykanizsai oktatási intézmények fejlesztését. Pedig tudnunk kellene, mert az épületek a város tulajdonában maradtak.
Másfelől: mivel az iparűzési adóból a tervezettnél kevesebb folyt be az önkormányzathoz, a városnak ebben az évben 180 millió forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie az államkasszába. Aggasztónak tartom, hogy satuba kerülhet Nagykanizsa: a kormány úgy happolja el forrásaink egy részét, hogy azok amúgy is csökkennek.”
Győr sokat fizet
Az állami és uniós támogatásokkal együtt Győr városa mintegy 55 milliárd forintos főösszegű költségvetésből gazdálkodik 2017-ben. A város gazdasági erejét mutatja, hogy a bevételi oldalon a legnagyobb tétel az iparűzési adóból származik (21,5 milliárd forint), ami a 25 milliárdos összes adóbevétel túlnyomó részét jelenti.
– A magas településszintű összesített iparűzésiadó-alap következtében az önkormányzat által fizetendő szolidaritási hozzájárulás összege idén 4,877 milliárd forint – mondja lapunknak dr. Lipovits Szilárd, Győr Megyei Jogú Város jegyzője. Kiszámoltuk: ez a település költségvetésének 8,8 százaléka.
Gyöngyöshalász harcol
Kispénzű településből gazdaggá válhatna Gyöngyöshalász, ugyanis területükre települt egy indiai gumigyár. A Heves megyei falu egyelőre mégis vesztésre áll, ugyanis a tervek szerint áprilistól több száz dolgozóval termelő Apollo Tyres csekély iparűzési adót ígér.
„Még tárgyalunk, nem adtuk fel – mondja Pásztor János polgármester. – Az előző városvezetőnek nem lett volna joga olyan kötelezettségvállalási nyilatkozatot kiadnia, hogy a falu csupán 0,075 százalék iparűzési adóra tart igényt, az építményés telekadót pedig elengedi a gumigyárnak.”
Gyöngyöshalász évente 300–400 millió forintból gazdálkodik, a HIPA-bevételük 20–50 millió. Ha a gumigyár teljes kapacitással működik majd, a szokásos 1,6–2 százalékos iparűzési adó mellett akár egymilliárd forint is befolyna a falu kasszájába.
Hogy volt régen...?
