Nagy összegű kormányzati támogatások nélkül működésképtelen az állami szemétszállítási rendszer. A rezsicsökkentés égisze alatt korábban bevezetett árkorlátozások miatt ugyanis a lakossági szemétszállítási díjak nem tartalmazzák például sem a lerakók rekultivációjának (újrahasznosításra való alkalmassá tételének), sem a hulladék kezeléséhez, szállításához szükséges eszközök amortizációjának költségeit. Minderről Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek.
Közlése szerint az említett okok miatt a kormánynak évről évre hatalmas összeget kell uniós forrásokból, illetve adóforintokból a hulladékkezelésre költenie, ha meg akarja akadályozni a hazai szemétszállítási rendszer összeomlását.
Gémesi Györgyöt annak apropóján kérdeztük, hogy Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára a napokban bejelentette: a tervek szerint 2019-ig mintegy százmilliárd forintot költ a kormányzat a hulladékszektorra. Hangsúlyozta, hogy a tavaly kezdett fejlesztés keretében 22 kiemelt hulladékgazdálkodást végző közszolgáltatót hoznak létre, így garantálva az egységes szakmai színvonalat. – Ez azért is fontos, mert az Európai Unió 2020-ra a szelektíven gyűjtött hulladék 50 százalékos újrahasznosítását írja elő, ez az arány az azt követő években 65, majd 75 százalékra nő – állította Szabó Zsolt. Hozzátette: a visszagyűjtés és újrahasznosítás arányszámának növelése mellett az EU 10 százalékra csökkentené a lerakóba kerülő hulladék arányát, vagyis az egységes rendszerben gondoskodni kell a szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosításáról. Ezt egyrészt a gazdaságban, iparban felhasználható anyagok feldolgozásával, másrészt energetikai célú felhasználásával, vagyis fűtőművekben történő eltüzelésével lehet elérni.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a fejlesztés keretében új szállító járműveket vesznek, egységesítik a lomtalanítást és a zöldhulladék-gyűjtést, továbbá 2019 elejére automata válogatóműveket állítanak üzembe. Emellett előírják, hogy 50 kilométeren túlra nem szállíthatnak hulladékot a kukásautók, illetve a begyűjtés helyétől számított 100 kilométeren belül meg kell oldani az újrahasznosítást.
Gémesi György szerint a most beígért százmilliárd forint távolról sem lesz elég még a hazai hulladékgazdálkodási szektor középtávú életben tartására sem, ehhez a következő években ugyanis legalább háromszázmilliárd forintot kell költeni. Ezt a pénzt megspórolhatná a kormányzat, ha hajlandó volna csökkenteni az általa a szektorra kirótt közterheket, például az általános forgalmi adót, illetve a hulladéklerakási illetéket. Az adók mérséklése révén az ágazatnál maradó összegből ugyanis finanszírozni lehetne a szemétszállítási cégek költségeinek egy részét, illetve a nemzeti kukaholdingként emlegetett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. milliárdos nagyságrendű működési költségeit.
Az NHKV nem végez tényleges szemétszállítási feladatokat, ezt a munkát a többnyire önkormányzati kézben lévő vállalkozások látják el. Közülük többet is arra kényszerített a kukaholding, hogy bérszámlázást végezzen helyette, miközben az állami cég feladata lenne, hogy beszedje a díjakat. Az NHKV országos számlázási rendszere annak ellenére sem működik hibátlanul, hogy mostanáig csaknem kétmilliárd forintjukba került az adózóknak a bizonylatkészítő rendszer, amelynek az eredeti ígéretek szerint már tavaly áprilisban el kellett volna indulnia.
Tényleges tevékenység helyett a társaság inkább csak lefölözi és részben újraosztja a szemétszállítási bevételeket. A lakossági hulladékot elszállító szolgáltatók csak annyi pénzt kapnak, hogy működőképesek maradjanak, és rendszerint csak az utolsó pillanatban jutnak hozzá a számukra az NHKV által megítélt összeghez. Eddig ugyanakkor jelentős összegű közpénzt vitt el a szemétszállítás államosítása. A tavalyi, megközelítőleg húszmilliárd forint után idén hozzávetőleg további tízmilliárddal könnyíti meg az adófizetők zsebét a befizetett szemétszállítási díjon felül az állami hulladékkezelő rendszer fenntartása.
Hogy volt régen...?
