A nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset kilencszeresét, csaknem kétmillió forintot keres majd havonta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, miután a parlament hétfőn elfogadta a stabilitási törvény erre vonatkozó módosítását. Közben a képviselők módosították a tavaly decemberben elfogadott stabilitási törvényt annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak - egyedi kormányzati engedéllyel - legyen lehetőségük ezen az éven túlnyúló működési hitelt felvenniük – írja a portfolio.hu.
A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen, 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A törvénymódosítás előírja azt is, hogy a KT elnöke - aki jelenleg Kovács Árpád - az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső munkákat kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet.
A nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - ami 2011-ben 213 ezer forint volt - kilencszerese mellett a tanács elnöke a minisztereket megillető juttatásokra lesz jogosult.
Korábban már volt arra vonatkozó javaslat, hogy a Költségvetési Tanács elnöke díjazásban részesüljön. Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának kormánypárti elnöke tavaly decemberben szintén indítványozta egy módosítóban, hogy a havi átlagos bruttó bér kilencszeresét kapja fizetésként a KT elnöke, aki akkor még Járai Zsigmond volt. Matolcsy György azonban ezzel ellentétes javaslatot nyújtott be tavaly és végül Rogán Antal visszavonta saját javaslatát. Azóta ugye Járai Zsigmond távozott a Költségvetési Tanács éléről, és nyílt kommunikációs csatába keveredett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel.
Módosította az Országgyűlés hétfőn a tavaly decemberben elfogadott stabilitási törvényt annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak - egyedi kormányzati engedéllyel - legyen lehetőségük ezen az éven túlnyúló működési hitelt felvenniük.
A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen és 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A stabilitási törvény azon előírásának hatályon kívül helyezésével, amely szerint az önkormányzatok működési célra csak likvid hitelt vehetnek fel, a törvényalkotó biztosította az idén még tervezhető működési célú hiány finanszírozásának lehetőségét.
A fideszes politikusok javaslatuk indoklásában hangsúlyozták, az önkormányzatok csak akkor vehetnek fel - egyedi kormányzati engedéllyel - éven túlnyúló működési hitelt, ha az nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét, és visszafizetése a helyhatóság saját bevételei alapján biztosítottnak látszik.
Hogy volt régen...?
