Elutasította az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulást kifogásoló indítványt. Csütörtökön közzétett határozata szerint a 2017. évi költségvetésről szóló törvény egyidejűleg tartalmaz szabályozást a jelentős adóerejű települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak csökkentésére, és a gyenge adóerejűek pénzügyi forrásainak növelésére.
Emlékezetes, hogy szolidaritási hozzájárulás miatt rendes bíróság előtt indított pert Budaörs, amelytől ezen a címen a 2017. évi költségvetésben több mint kétmilliárd forintot vontak el. Tavaly abban az eljárásban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék részben igazat adott a településnek, a Fővárosi Ítélőtábla azonban másodfokon, jogerősen már az állam javára döntött.
Ötvenhét országgyűlési képviselő az Alkotmánybírósághoz nyújtott be indítványt, a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvény egyes, szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolták. Az indítvány szerint az érintett helyi önkormányzatok döntési szabadsága jelentősen szűkül, mivel nem csupán elvesztik a költségvetési támogatásukat, hanem akár befizetővé is válhatnak, így a támadott rendelkezések a Magyarország által is kihirdetett Helyi Önkormányzatok Európai Chartájába ütköznek.
Az Alkotmánybíróság így nem az Alaptörvény, hanem a Charta tartalmát értelmezte, és vetette össze a támadott jogszabályi rendelkezéssel. Az Alkotmánybíróság kiemelte: a Charta alapján a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai nem függetleníthetők a nemzeti gazdaságpolitika által meghatározott keretektől. A pénzügyi forrásokkal történő szabad rendelkezés követelménye nem biztosít az önkormányzatok számára teljes pénzügyi függetlenséget. A Charta kifejezetten rögzíti, hogy az államok jogosultak a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak korrekciójára is, mely nem kizárólag pozitív irányú lehet, hanem adott esetben akár a pénzügyi források elvonásában is testet ölthet.
A szolidaritási hozzájárulás feladata jelen esetben éppen annak biztosítása, hogy az eltérő pénzügyi helyzettel rendelkező önkormányzatok hozzávetőleg azonos adóterhelés mellett hozzávetőleg azonos színvonalon legyenek képesek ellátni a közfeladatokat. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az önkormányzatok között tapasztalható nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenség kiegyenlítése az indítványozók állításával ellentétben kifejezetten összhangban áll a Charta célkitűzéseivel. A szabályozás a szolidaritási hozzájárulás intézményének megteremtésével egyidejűleg azt is lehetővé tette ugyanis, hogy az alacsony (egy lakosra jutó) adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok kiegészítő támogatáshoz jussanak.
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a 2017. évi költségvetésről szóló törvény támadott rendelkezései nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Hogy volt régen...?
