A cégeknél és az önkormányzatoknál előbb a még kedvező áron megkötött gázszerződések futnak ki, majd nem sokkal később lejárnak az elérhető árú áramszerződések is. Arra nincs recept, hogy miképpen lehetne most olcsóbban energiát vásárolni, de ha a piac működését és az energiakereskedők helyzetét jobban megismerjük, talán az ügyfelek is megértik: ez most mindenkinek nehéz.
Két vészjósló dátum közeledik: 2022. október 1. és 2023. január 1. Előbbinél tömegesen futnak ki a cégek és az önkormányzatok utolsó, még csökkentett árú gázszerződései, utóbbinál pedig az új naptári évben a villamosenergia-szerződések is váltanak. Az ügyfeleknek, köztük a cégeknek és önkormányzatoknak akár 8-10 szeres árugrásra is fel kell készülniük, vagy ami talán még nyugtalanítóbb, változó árú (piackövető) szerződéseket kellene kötniük.Az önkormányzatok fő problémája, hogy ők szeretnének 2023-ra is áramot és gázt venni, méghozzá úgy, ahogyan eddig. Ezért ők többnyire olyan közbeszerzéseket írnak ki, amikben lehetőleg hosszú időre fix áron vennének energiát, de azt is szeretnék, ha a mennyiség tekintetében rugalmas lenne a szerződésük. Azaz, ha úgy hozza a helyzet, kérhessenek több energiát egy előre meghatározott áron a kereskedőtől.
Ez az a struktúra, amiben már nem nagyon mernek ajánlatot tenni sem a kereskedők. Ha pedig esetleg mégis érkezik egy fix áras ajánlat, akkor az elképesztően drága, és csak nagyon rövid ideig él, ezalatt pedig egy bürokratikus szervezetnek nehéz döntést hoznia. Az önkormányzatok oldaláról központi segítség nélkül nem nagyon körvonalazódik valódi megoldás a mostani, teljesen új helyzetben. Ebben az ATV-s beszélgetésben például Tüttő Kata főpolgármester-helyettes mesél arról, hogy egy olyan hatalmas önkormányzat, mint a fővárosi, mennyi gázt és áramot fogyaszt, mennyire nincsenek 2023-as szerződései, és általában is igen plasztikusan rávilágít arra, hogy mennyire elképzelhetetlen a felére vágott helyi iparűzési adó és a 8-10-szeres energiaköltségek között összhangot teremteni.
Hogy volt régen...?
