Súlyosan jogsértő volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működése. Jogerős bírósági ítélet támasztja alá, hogy az NFÜ vagy a „közreműködő szervezetek” nem jogosultak a közbeszerzési jogsértés megállapítására.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget és a magyar államot képviselő – ma is működő – úgynevezett közreműködő szervezetek működése erősen vitatható módon zajlik. Annak ellenére, hogy az utóbbi időszak kormányzati kommunikációja arról szólt, hogy a pályázatíró szervezetek és a kedvezményezettek képtelenek lebonyolítani a projekteket. Jogerős bírósági ítélet támasztja alá, hogy a közreműködő szervezetek, teljesen abszurd módon, helyzetükkel visszaélve működtek a kedvezményezettekkel szemben. Az úgynevezett közreműködő szervezetek ugyanis, képviselvén az államot és a megszűnt NFÜ-t, ma az illetékes minisztériumokat, saját hatáskörben döntötték el egy közbeszerzési eljárásról, hogy az jogszerű volt-e vagy sem, és alkalmaztak támogatás-megvonással pénzügyi szankciót. Azaz egyszerre kívántak a vélt vagy valós szabálytalanságban – szabálytalansági eljárás keretében - nyomozóként, vádlóként, bíróként és ítéletvégrehajtóként fellépni. A birtokunkba került bírósági ítéletek alapján kérdeztük Dr. Kádár Balázs ügyvédet a közreműködő szervezetek szabálytalansági eljárási gyakorlatával, annak jogszerűségével kapcsolatban.
„Szükséges rögzíteni, hogy a 4/2011. (I.28) Kormányrendelet (a továbbiakban Rendelet) 2. § (1) bekezdésének 27. pontja értelmében a támogatott és a támogatót képviselő NFÜ, illetve közreműködő szervezet között polgári jogi szerződés, polgári jogi jogviszony jön létre. A támogatási szerződéssel kapcsolatban, az azzal kapcsolatos megállapításokra – e körben a Rendelet felhatalmazása alapján végzett szabálytalansági eljárásban – is csak olyan körben jogosult az NFÜ, illetve a Közreműködő Szervezet, amilyen körben a polgári jogi jogviszonyban álló feleknek erre a jogszabályok lehetőséget biztosítanak.
Ha a támogatási szerződéssel kapcsolatban annak folyamatba épített, vagy utólagos ellenőrzése kapcsán az NFÜ vagy a Közreműködő Szervezet a Közbeszerzési Törvény (a továbbiakban Kbt.) megsértését tapasztalta, de nem indított Közbeszerzési Döntőbizottság előtt eljárást, akkor a fenti szabályok értelmében a Kbt. megsértésére alapított szabálytalanság miatt nem alkalmazhat jogkövetkezményeket, hiszen csak a Döntőbizottság jogerős határozata alapján lehetséges. Ez tehát azt jelenti, hogy mindaddig a szerződésből eredő kötelezettségek megsértését és az arra alapított jogkövetkezményeket alkalmazni nem lehet, amíg ennek az előfeltétele – a jogsértést megállapító döntés jogerőre emelkedése – be nem következett.
Álláspontom szerint a szabálytalansági döntés meghozatalának előfeltétele, hogy a szabálytalansági eljárást lefolytató szerződő fél az eljárása lefolytatása során a Rendelet 87. § (2) és 98. § (1) bekezdése szerint járjon el, és a szabálytalansági eljárást az előkérdésnek számító döntés meghozataláig felfüggessze. A felfüggesztés időtartama alatt pedig az erre feljogosított hatóság kell, hogy meghozza a döntést a Kbt. szabályainak megsértéséről, melynek a jogsértést, vagy annak hiányát megállapító jogerős határozata képezheti csak a szabálytalansági eljárás ezen indokokra alapított marasztaló megállapításának alapját. A Döntőbizottság vagy a bíróság jogerős döntéséig azonban nincsen jogosultsága a Kbt. szabályainak megsértésére alapított szabálytalanság megállapítására.
A Fővárosi Ítélőtábla Gazdasági Kollégiumának 7.G.40.001/2013/6 számú ítélete kimondja, hogy a közbeszerzési törvény megsértésének megállapítása, így a közbeszerzési törvény megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerősen megállapítsa a jogsértés tényét. Továbbá ugyanezen ítélet indokolása világosan kimondja, hogy a Támogatási Szerződés nem tartalmaz közjogi elemeket, az a Polgári Törvénykönyvön alapuló szerződés. Az ítélet rögzíti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, vagy a Közreműködő Szervezet nem hozhat közigazgatási határozatot, mindössze polgári jogi nyilatkozatot tesz a támogatási szerződés körében, akkor is ha abban Költségvetési Szerv vesz részt. A bizonyítási kötelezettség, hogy a Kedvezményezett megsértette valamely jogszabály rendelkezéseit, vagy pénzügyi érdeksérelmet okozott a Támogató Szervezeteket terheli, amelynek megállapítására azonban a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell, hogy sor kerüljön. Ez pedig azt jelenti, hogy mint a támogatási szerződés egyik szerződő fele, mellérendelt szereplő, a szerződésszegés megállapítására éppen olyan jogosultságai vannak, és olyan keretek között jogosult arra, mint a másik szerződő fél: ha annak megállapítása más hatóság feladata, e hatáskörét el nem vonhatja. A Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete indoklásában a fentieket jogerősen is megerősíti.
Amennyiben tehát egy adott támogatási szerződéssel rendelkező Európai Uniós projekt során, a Támogató Szervezet nem indított a Közbeszerzési Döntő Bizottság előtt jogorvoslati eljárást, de megállapította a Kbt. megsértését, és erre alapítva támogatást vont meg, akkor a Támogató Szervezet nem járt el jogszerűen, és a fent hivatkozott bírósági ítéletek tanúsága szerint a Kedvezményezett részére kamataival együtt vissza kell fizetnie, illetve a még ki nem fizetett támogatást a szerződés alapján a Kedvezményezett követelheti.”
A Bírósági ítéletek itt letölthetők >> Debreceni Ítélőtábla, Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma
Hogy volt régen...?
