Változtatni kell az iparűzési adó jelenlegi igazságtalan elosztásán - erről beszélt televíziónknak Parrag László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint azok a települések, ahol vannak befektetők, gyarapodnak, ahol pedig nincs, azok tovább szegényednek. Hasonló véleményen van a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is, szerintük a helyhatóságok 90 százalékának az alacsony adóbevétel miatt nincs mozgásterük.
Évente olyan 130-150 millió forint körül mozog. Ennyi pénzből gazdálkodik Kaposszerdahely önkormányzata, a pénz jelentős része, mintegy kétharmada a kötelező feladatok biztosítására megy el. Így a település szinte teljes egészében központi költségvetési forrásból működik, saját adóbevételük igencsak csekély - mondja Prépost László polgármester.
Kaposszerdahelyen nem jellemző az iparűzési adó, 1,7 százalék nálunk. Egyébként az iparosok száma olyan hetven körüli, de ennek körülbelül csak a fele aktív. Évente olyan 5 millió forintunk származik iparűzési adónemből.
Emellett még a kommunális és a gépjárműadó bevétel gyarapítja a települést. Ebből kell fedezni a fejlesztésekhez szükséges önerőt, és sokszor kiegészíteni a kormányzati forrást, amelyet később kiegészítő támogatás révén kaphat vissza az önkormányzat - mondja Prépost László polgármester. A megoldás szerinte az lenne, ha a kormányzati támogatás 100 százalékban lefedné a kötelező feladatokat. Így az adóbevételekből származó pénzt szabadon felhasználhatnák.
Országosan nőttek a helyi adó bevételek, ma már 800 milliárd forintra rúgnak. A dolog szépséghibája, hogy a bevétel nagy része a fővárosban és a megyei jogú városokban csapódik le - mondja a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint a kisebbek, azaz a helyhatóságok mintegy 90 százaléka szinte alig rendelkezik adóbevétellel. Ez pedig szűkre szabja a mozgásterüket.
Schmidt Jenő, elnök, TÖOSZ:
Azok a települések, ahol az adóerő és az adó az nagyon minimális. Viszont van ellátandó rész, bölcsődében, óvodában, nagyobb a település üzemeltetés szempontjából. Főleg ahol mások az infrastrukturális rendszerek, ott már vannak, mondom, főleg ott, ahol nincs adóerő, ez nagyságrendileg olyan 700-1000 település. S a többi, azok köszönik szépen elvannak.
Tehát az az 1300-1500 kistelepülés, ahol nincsenek intézmények, így nagyobb kiadások sem. Ezen önkormányzatoknak ugyan szűk a mozgásterük, de az állami támogatásból biztonságosan tudnak működni - tette hozzá a TÖOSZ elnöke. Az iparűzési adó igazságtalan eloszlásáról beszélt egy lapinterjúban Parragh László is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ez egy régóta húzódó probléma, amely komoly érdeksérelmekkel jár. Ám, ha hazánk komolyan gondolja a vidékfejlesztést, akkor változtatni kell.
Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara:
Mi azt mondjuk, hogy ez ettől még igazságtalan. Valamilyen módon ezeket cizellálni kellene ezeket a jövedelmeket, azon településeknek is kedvezményezni kellene, ahol nincsen nagy befektető, de ugyanakkor a munkavállaló onnan megy be a nagy befektetőhöz.
Az elképzelés szerint tehát nemcsak az a város kapna iparűzési adót, ahol a cég telephelye van, hanem az az önkormányzat is, ahol a vállalat dolgozói élnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondja: a jövőbeni tárgyalások során képviselik majd ezt az álláspontot a kormánynál.
(Somogy TV, Híradó)
Hogy volt régen...?
