Iparűzési adó 2023

A magyarországi önkormányzatok egyik legjelentősebb bevételi forrása a helyi iparűzési adóból származik, amit a kis- és középvállalkozások, cégek a bejelentett székhelyük vagy telephelyük elhelyezkedése alapján fizetnek az adott település önkormányzatának.

Új iparűzési adó 2023 törvénycsomag: újra átalakul az iparűzési adó törvény

2023-tól újfent átalakul az iparűzési adófizetési rendszer. Elfogadásra kerültek a 2023-as adótörvények (Egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény, a helyi iparűzési adó egyszerűsített megállapítása) keretei között az új iparűzési adó szabályok, mégpedig a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsítése tekintetében:

Az iparűzési adó 2023-as törvénye szerint valamennyi olyan vállalkozó, akinek a bevétele az adóévben nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, jogosulttá válik az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítására (nem kell külön megállapítania az adóalapot, az számít, hogy melyik sávba tartozik). Az SZJA-törvény szerint átalányadózó kereskedők esetében 120 millió Ft az összeghatár. Amennyiben a kisvállalkozó adott adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetését leszámítva nincs más adófizetési kötelezettsége.

Az új iparűzési adó törvény 3 bevételi sávot különböztet meg (sávosan differenciált adóalap-meghatározás), éves szinten, időarányosítással:

• 12 millió és 18 millió Ft közötti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 6-6 millió Ft.
• 18 millió Ft-ot meghaladó, de 25 millió Ft alatti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 8,5-8,5 millió Ft; ide tartozik az a kisvállalkozó is, aki az SZJA-törvény szerint átalányadózó kiskereskedő, bevétele az adóévre nem több 120 millió Ft-nál.

• Ez egy általános jellegű törvénymódosítás, ami azt rögzíti, hogy az a kisvállalkozó, aki az egyszerűsített, új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, 2023-tól nem lesz jogosult sem törvényi, sem önkormányzati adókedvezményre, adómentességre, adócsökkentésre – ez a szabályzás tehát kivezetésre kerül a rendszerből. Az új javaslatoknak köszönhetően egységesebb és egyszerűbb lesz az adózás és az adminisztráció, mind a magánszemélyek, mind a társaságok esetében.

  A következő pontokon módosul továbbá az iparűzési adó törvény 2023 évétől (a 2023-tól hatályos jogszabályok bővebb ismeretéért tájékozódjunk a 1990. évi C. törvény „a helyi adókról” c. szakaszától):

  • Kivezetésre kerül az 50%-kal csökkentett, 1%-ban maximalizált iparűzési adókulcs, amit a 2021-2022-es évben érvényesítettek a veszélyhelyzetre való tekintettel. Az önkormányzatok a korábbi, a pandémiát megelőző szabályok szerint kérhetik be az adót azoktól a vállalkozóktól, cégektől, akik az egyszerűsített, tételes bevételi sávokba nem fértek bele vagy nem azt az adózási formát választják.
  • A kisvállalkozónak a helyi iparűzési adó alapját (ha az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja), mivel az tételes jellegűvé válik, a települések között nem kell megosztania, viszont az adó alapját a székhely és valamennyi telephely szempontjából érintett önkormányzat felé külön-külön meg kell tennie. A HIPA önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg, amelyből kedvezményt önkormányzati rendelet sem adhat.
  • Egyéb újdonság a transzferár korrekció kapcsán: 2023-tól azon ügyletek vonatkozásában is alkalmazható lesz a transzferár-korrekciós tétel a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során, ahol az adózó kapcsolt vállalkozása az ügylet értékét a helyi adó alapjába nem számító be tételként. Ha a kapcsolt vállalkozás nem alanya a helyi iparűzési adónak, nyilatkozatot tehet arról, hogy a társasági adóban (vagy annak megfelelő külföldi adóban) érvényesítésre került a korrekció.
  • Amennyiben egy adóalany dönt az IFRS-ek (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) alkalmazásáról egyedi beszámoló szintjén, ám az IFRS-ek alkalmazását megelőzően jogutódlással megszűnik, abban az esetben a jogutód lesz köteles a jogelődnél keletkezett áttérési különbözetet, illetve a számviteli politika váltásához kapcsolódó adóalap-módosító költségeket rendezni.
• A kisvállalkozói adósok helyi iparűzési adó 2023 alapját a KIVA-alap 20%-kal növelt értéke adja (ezt a bevallás benyújtására előírt határidőig szintén be kell jelenteni az adóhatóság irányában). A kisvállalkozóknak mindenképpen érdemes fokozott figyelemmel kísérniük, hogy a változó szabályok szerint milyen bejelentési kötelezettségeknek kell eleget tenniük!

Iparűzési adó KATA esetén

A katás vállalkozók eddig a háromféle helyi iparűzési adófizetési kötelezettség közül választhattak, értelemszerűen a nekik legelőnyösebb opciót: ez lehetett tételes iparűzési adófizetés, tételes költségelszámolás, illetve nettó árbevétel alapján történő adómeghatározás is. Az új katás adóalanyok is jogosultak az iparűzési adó egyszerűsített adóalapra vonatkozó tételes rendszerét választani bevételük nagyságától függően. A 2022-es évről 2023. január 15-ig csak akkor kell iparűzési adóbevallást benyújtaniuk, ha valamilyen kedvezményt vesznek igénybe, vagy ha az adóévben valamilyen okból kifolyólag szünetelt a vállalkozásuk.

Iparűzési adómentesség: megmarad a 0%-os iparűzési adó?

Amellett, hogy nincs minden önkormányzatnál iparűzési adó, a törvény eleve kivételez bizonyos szereplőkkel. Mentes az iparűzési adó alól (az önkormányzat irányelveitől függetlenül) a beszerző/értékesítő szövetkezet, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság (+ azok elővállalkozásai és projekttársaságuk), emellett jár az iparűzési adómentesség minden olyan vállalkozásnak, amelynek az önkormányzat rendeletben adómentességet biztosít (amennyiben biztosíthat), feltéve, ha annak az adóalapja nem haladja meg a 2.500.000 forintos határt.

Ahogy a korábbiakban is írtuk, a helyi iparűzési adó alapvetően az önkormányzatok opcionálisan bekérhető adóneme, így országszerte több, mint 300 település esetében nem kell iparűzési adóval számolni, azaz 0% az iparűzési adó – azoknál az adóalanyoknál, akik az iparűzési adó törvény 2023 évi egyszerűsített adóalapmegállapítási lehetőségét nem választják.

(Pénzcentrum.hu)