Önkormányzati és vállalkozói oldalról egyaránt érdemes egy rövid összefoglaló formájában áttekinteni hogyan zajlik egy önkormányzati csőd. A folyamat hivatalos elnevezése nem csődeljárás, hanem adósságrendezési eljárás, amelyet a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szabályoz. (Az ismertetőt a portfolio.hu publikálta.)
Ki indíthatja el az önkormányzati adósságrendezési eljárást?
Az önkormányzat, illetve az önkormányzat hitelezője. Félreértés ne essék, bár a törvény szóhasználata többször az önkormányzat hitelezőit említi, természetesen idetartoznak az önkormányzat részére munkát végző vállalkozók is (késve fizetett munka is az önkormányzat hitelezésének minősül).
Mikor indítható egy önkormányzat ellen adósságrendezési eljárás?
Több esetben, ilyen lehet például, ha a hitelező által küldött számlát vagy fizetési felszólítást az esedékességet követő 60 napon belül nem vitatta és nem fizette ki; ha jogerős bírósági végzés ellenére fizetési kötelezettségét nem teljesítette; ha korábbi adósságrendezési eljárásban egyezséget kötött, de ezt a tartozást sem tudja kiegyenlíteni 60 napon belül; ha köztartozását az állam felé a beszedési megbízás benyújtásától számított 60 napon belül nem rendezi.
Gyakorló cégvezetőknek feltűnhet a 60 napos határidő, "Hiszen az én munkámért már több mint 60 napja várok a pénzemre az önkormányzattól!" - gondolhatják magukban. A jelenség nem ismeretlen. Tetszőleges megyére rámutatva a térképen, több önkormányzatot találhatunk, ahol már túllépték a 60 napos határidőt. Az önkormányzatok egy része törvény szerint már tulajdonképpen fizetésképtelen, csak éppen az érintettek nem erőltetik a törvény alkalmazását. Az önkormányzatok azért, mert a vezetés számára óriási blamázs, a polgármester nevét a település lakossága generációkig a "csőd" szóval kapcsolja össze, a vállalkozások pedig azért mert valamilyen megoldásban reménykednek. Az esetek többségében a vállalkozóknak igaza van. Az eddigi tapasztalatok szerint, ha egyszer elindul az adósságrendezési eljárás, a vállalkozói tartozásállomány csak töredékét lehetséges kiegyenlíteni. Így a vállalkozók számára az önkormányzat adósságrendezésbe kergetése csak végső esetben, teljes önkormányzati inkompetencia, a kommunikációtól és a megoldástól való teljes elzárkózás esetén javasolt. Egyszerre több önkormányzatnak hitelező vállalkozás esetén felmerülhet a példastatuálás lehetősége, ám ez kétélű fegyver, megeshet, hogy a tartozások rendezése után abban a ciklusban már más önkormányzatok sem mernek a vállalkozóval dolgoztatni. Drasztikus lépések előtt mindenképpen mérlegelendő mindkét fél informális befolyása a közszféra egyéb szereplőire. Éppen ezért vakmerő lépés például Hódmezővásárhellyel szemben foganatosítani az első kemény lépéseket.
Kinél kell kérvényezni az adósságrendezés megindítását?
Az önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszéknél, amely a nem peres eljárásban végzést hoz a megindításról vagy az elutasításról. Az adósságrendezési eljárás megjelenik a Cégközlönyben. Az üzleti életben egyébként is érdemes cégfigyelő szolgáltatást igénybe vennünk. Jó, ha céginfó szolgáltatónk önkormányzati partnereinket is figyeli, mert a hitelezőknek nem küldenek egyenként értesítést, a közzétételtől számítva 60 napjuk van, hogy a fennálló követeléseket a pénzügyi gondnoknak bejelentsék. Ha ezt elmulasztják, az adósságrendezési eljárásban nem vehetőek figyelembe, pénzük évekre bent ragad és ilyen esetben a késedelmi kamat az adósságrendezési eljárás kezdetétől nem érvényesíthető.
Ki a pénzügyi gondnok?
A tartozásokban nem érintett külsős pénzügyi gondnokot a bíróság jelöli ki. Ő vezényli az adósságrendezési eljárást, átvizsgálja a csődöt megelőző helyzetet, kezeli a hitelezői követeléseket, biztosítja a képviselő-testület és az önkormányzati vezetők jogszerű magatartását, gyakorlatilag átveszi az önkormányzat pénzügyi irányítását. Kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők, ő az elnöke a válságköltségvetést tárgyaló, valamint a reorganizációs tervet készítő adósságrendezési bizottságnak.
Hogyan jutnak a hitelezők pénzükhöz?
A válságköltségvetések szerint az önkormányzatok jellemzően már csak alaptevékenységeiket látják el, minimalizálva a költségeket. Mindeközben a pénzügyi gondnok vezényletével megkezdődnek a tárgyalások a hitelezőkkel, akiket rugalmas ismérvek alapján az adósságrendezési bizottság hitelezői csoportokba oszt. A rugalmasság azért fontos, mert egyezség akkor köthető, ha ahhoz minden hitelezői csoportban legalább a hitelezők fele hozzájárult. Azonban a csoportosítással sem lehet szélsőségesen felborítani a szavazatarányokat egyik vagy másik érdekcsoport javára sem, ugyanis az egyezséget elfogadó hitelezőknek legalább a nem vitatott követelésállomány kétharmadát kell képviselniük. Az egyezség lehet például átütemezés vagy a veszteségek egy részének leírása.
Ha azonban a felek nem jutnak el az egyezségig, a bíróság elrendeli a vagyonfelosztást. Ebben a szomorú fázisában már az önkormányzat forgalomképes ingó és ingatlan vagyontárgyait kísérlik meg értékesíteni. Sajnos sokszor ezek igen csekély értéket képviselnek (pl. egy Tiszaderzs melletti kaszáló) és ezek körét tovább szűkíti, hogy nem vonható be az eljárásba a hatósági valamint az alapfeladatok ellátásához szükséges vagyon. Az államnak és a hitelezőknek elővásárlási joga van, illetve a befolyt bevételből kötött sorrend szerint részesednek.
Milyen sorrendben elégítik ki a követeléseket?
- köztisztviselők és közalkalmazottak személyi jellegű juttatásai
- zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések
- állami visszafizetendő támogatások
- TB és adótartozások
- egyéb követelések (ezért a vállalkozóknak már alig marad valami)
Szebeni DávidBudapesti Corvinus Egyetem
Gazdaságpolitika & Világgazdasági Tanszék
Hogy volt régen...?
