Csaknem ötszáz településen tervezik az önkormányzatok, hogy megadóztatják a termőföldet. Aranykoronára vagy hektárra vetített adót léptethetnek életbe. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) semmilyen mértékben és formában nem ért egyet a termőföld megadóztatásával.
A NAK - a Település Agrárgazdasági Bizottságok elnökeinek bevonásával - országosan felmérte az önkormányzatok földadóval kapcsolatos elképzeléseit. A visszajelzések alapján mintegy félszáz település tervezi a földadó kivetését. Az érintett önkormányzatok nem egységes elvek mentén állapítanák meg földadót, a legtöbb esetben hektáronként vagy aranykoronánként határoznák meg az adó mértékét.
A NAK véleménye szerint a földadó több szempontból is aggályos. Az adót a földtulajdonosok előbb-utóbb továbbháríthatják a földhasználókra, így fennállhat az az eset, hogy a földhasználóknak közvetlenül az iparűzési-, közvetve pedig a földadót is meg kell fizetniük. További problémát jelent, hogy a földadó forrást von ki a mezőgazdaságból - áll a köztestület közleményében.
A magyar agrártermelői és élelmiszeripari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője - az őstermelőktől a gazdasági társaságokig - kötelezően tagjává vált a 2013. március 28-án megalakult NAK-nak. A kamara feladata - a tagoknak nyújtott szolgáltatások bővítésével - az agrár- és élelmiszerágazat hatékony képviselete, továbbá a versenyképességének erősítése – szögezi le a szervezet.
Mint ismert, az önkormányzati földadó kivetésének lehetőségét az adótörvények jövő évre vonatkozó módosításával teremtette meg a parlament, bár azóta az agrártárca több fórumon is kifejtette, hogy nem ért egyet a termőföld megadóztatásával, ezért jogi lépéseket tesz az adó kivetésének megakadályozására.
(agrarhirek.hu)
Hogy volt régen...?
