A gazdasági válság és a főváros súlyos pénzügyi helyzete miatt egyre nagyobb hangsúly esik a kerületek takarékos működtetésére és a helyi adók hatékony kihasználására. A csepeli önkormányzat decemberben úgy módosította a vállalkozói építményadót, hogy az a helyi kisvállalkozásoknak adócsökkentést jelent. A képviselőtestület a fővárosi kerületek közül szinte utolsóként vezette be a telekadót, ami a lakosságot ugyanakkor nem érinti.
- Miért volt szükség tavaly év végén a helyi adózásban bevezetett változásokra? - kérdeztük Borbély Lénárd csepeli polgármestert.
- Az önkormányzatoknak önfenntartóbbá kell tenniük magukat, mivel a gazdasági válság és a korábban mértéktelenül felvett hitelek miatt az állam és a főváros is kevesebb működési támogatást tud biztosítani. Csepel gazdálkodásában az elmúlt másfél évben olyan fajsúlyos változásokat vezettünk be, melyeknek köszönhetően az önkormányzati szolgáltatások szinten tartása vagy javítása mellett milliárdokat tudunk megtakarítani. Emellett azonban a helyi adózásban is meg kell találnunk az arany középutat. Olyan adókra van szükség, melyek nem nyomják el a vállalkozásokat, de hozzájárulnak a kerület költségvetéséhez is. A hatékonyság növelésébe beletartozik egyes adók mérséklése, és más adók, mint például a telekadó bevezetése is. Így Budapesten az utolsók között vezettük be a telekadót, miközben az építményadót módosítottuk és igyekeztünk igazságosabbá tenni.
- Mit értenek az igazságosabbá tételen? Van összehasonlítási alap, hogy ez milyen összeget jelent?
- Köztudott, hogy a kisvállalkozások nehezebb körülmények között és magasabb fajlagos költségekkel működnek, mint a nagyobbak – nem is beszélve a multinacionális óriáscégekről. A csepeli önkormányzat korábban azonban ennek ellenére a helyi kisvállalkozásokra és a multinacionális nagyvállalatokra ugyanolyan mértékű adóterhet rótt ki. Ez szerintünk igazságtalan. Amikor az előző vezetés 2007-ben brutálisan, 50 százalékkal megemelte az építményadót, mi azt az álláspontot képviseltük, hogy az adóknak kiszámíthatónak és igazságosnak kellene lenniük.
Ezért történt, hogy tavaly év végén ezt az adót úgy módosítottuk, hogy a jellemzően 100 m2-nél kisebb építménnyel rendelkező legkisebb vállalkozásoknál csökkentettük az összegét. A közepes vállalatoknak csak az inflációval változott az összege, ami reálértékben nem jelent növekedést. Az 500 m2 fölötti építménnyel rendelkező nagyvállalatok és multinacionális vállalatok esetében 100 forinttal, azaz az infláció mértékének kétszeresével emeltük az építményadót.
Az építményadó maximális értékét az ide vonatkozó törvényi szabályozás 1650 forint/m2-ben határozza meg. A gyakorlatban természetesen a fejlettebb városokban magasabb a kivetett adó mértéke, amely nálunk a legmagasabb esetben, a nagy cégekre jellemző 500 m2 felett 1250 forint/m2. Látható tehát, hogy mi viszonylag enyhébb adóterheket határoztunk meg.
- A telekadó milyen változásokat jelent a csepelieknek?
- Az ide vonatkozó törvényi szabályozás szerint a telekadó legfeljebb 301 forint/m2 lehet. Ehhez képest mi – Budapesten az utolsók között – úgy vezettük be ezt a helyi adót, hogy azok a telektulajdonosok, akiknek a beépítetlen telekrészük nagyobb, mint 1000 m2, 100 forint/m2 telekadót fizessenek. Alacsonyabb beépítetlen teleknél nincs telekadó. Ezzel oldottuk meg, hogy ez az adónem a lakosságot ne érintse.
Bár az adó szó hallatán sokan azonnal a szívükhöz kapnak, azt azért ki kell hangsúlyozni, hogy ilyen pénzből működnek az iskolák, óvodák, a rendőrség, a közterület-felügyelet, a szociális ellátórendszer, de még a tömegközlekedés is. A jól meghatározott adók és szolgáltatások tehát kifejezetten segítik a vállalkozások működését és fejlődését, és természetesen az önkormányzat működtetését, szolgáltatásainak fenntartását is.
MTI S - Csepeli Hírmondó Zelei László
Hogy volt régen...?
