Hárommilliárdos fejlesztéssel szeretnék elérni, hogy a festő városaként tekintsenek a békési megyeszékhelyre – írja a Népszava.
A monokulturális jellegétől szabadulni kívánó Békéscsaba elhatározta: uniós forrás felhasználásával létrehozzák a turisztikai attrakciónak szánt Munkácsy-negyedet. A közel hárommilliárd forintos pályázat zöld utat kapott, és 2019-re be is fejeződnek.
A negyed ötlete sokat köszönhet a pécsi Zsolnay-negyed létének, valamint annak, hogy a múzeum, az emlékház, a megyei könyvtár és a nemrégiben (ugyancsak uniós forrásból) átadott Csabagyöngye Kulturális Központ egymáshoz rendkívül közel, jól körülhatárolható térben helyezkednek el. A tervet erősíti az átfolyó Élővíz-csatorna közelsége, a szoborsétány és három (köztük a Munkácsy-) híd. A kulturális negyed megépítésének terve elsőként 2014-ben, Munkácsy születésének 170. évfordulójára rendezett ünnepségek kapcsán merült fel, ekkor írtak ki rá tervpályázatot, amelyből 2016-ra készült el a Munkácsy Kulturális Negyed koncepció. Utóbb ezt az elképzelést nyújtotta be a csabai önkormányzat a Modern Város Program projektjeként, a belváros rehabilitációs programjához.
A város idegenforgalma elenyésző, 2015-ben mindössze 46 ezer vendégéjszakát töltöttek itt a turisták. A pályázatban úgy számoltak: 70 ezerre emelkedhetne a vendégéjszakák száma a milliárdos pályázat nyomán. A város turisztikai értelemben vett „monokulturalitását” a Csabai Kolbászfesztivál jelenti, amely ugyan az egyik legjelentősebb hazai gasztronómiai fesztivál, de alig négy napig irányítja a Viharsarok fővárosára a figyelmet.
A támogatásból 927 millió forintot költenek az Ursziny-Beliczey kúria hasznosítására, ez lesz „Gyermekek Háza” néven a Napsugár Bábszínház épülete. A Munkácsy-emlékház felújítására 300 milliót, a Munkácsy Múzeumra (a legnagyobb hazai Munkácsy relikviagyűjtemény itt található) közel 250 millió forintot szánnak, míg a megyei könyvtár korszerűsítésére 50 milliót. A negyedhez tartozó közterület fejlesztésénél 300 milliós összeggel számolnak, a korábban már említett belvárosi hidak felújítására 250 milliót.
A pályázati összeg nagysága ellenére csupán hat új álláshelyet teremt a projekt a városban, és a mostani számítások szerint 30 millió forinttal emelkednek az önkormányzat eddigi intézmény-fenntartási költségei. A Munkácsy Múzeum látogatóinak száma 2015-ben 51 ezer látogató volt. (Igaz, egy évvel korábban 70 ezer, Munkácsy születésének 170 évfordulóján.) Az emlékházat évente nagyjából 10 ezren keresik fel, így nem tűnik teljesíthetetlennek, hogy 2020-tól a negyed esetében 100 ezer látogatóval számolnak.
– Nem látom azt az attrakcióelemet a Munkácsy-negyed koncepciójában, amitől többen jönnének az elkövetkező években Békéscsabára – mondta el lapnak Miklós Attila, az MSZP csabai önkormányzati frakciójának tagja. Önmagában jónak, de kevésnek gondolja, hogy a belváros egy részét lehatárolják, és innentől fogva Munkácsy-negyednek hívják. Brandépítés kiindulópontjának szerinte nem rossz, de egyelőre nem több ennél. Több neve elhallgatását kérő helybeli értelmiségi hasonlóan vélekedik: nem hisznek abban, hogy a tervezett módon érdemben növelhető volna Békéscsaba idegenforgalma.
Munkácsy városa
Az árván maradt Munkácsy (Lieb) Mihály 1852-ben került Békéscsabára, itt élő nagybátyjához, aki asztalosnak taníttatta. Innen került 1864-ben Pestre, de kapcsolata a megyével és a várossal nem szakadt meg. A Munkácsy-negyed „szellemi holdudvarát” a festőnek az itt töltött közel tíz éve jelenti. Itt működik a Munkácsy Mihály Múzeum és az emlékház, amelyek a magyarországi kultusz legjelentősebb ápolói közé tartoznak.
Hogy volt régen...?
