Az eddiginél sokkal decentralizáltabb fejlesztéspolitika megvalósítása a cél az európai uniós források tervezésére és felhasználására a 2027-ig tartó időszakban – ígéri Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Zalaegerszegen, egy sajtótájékoztatón beszélt arról Navracsics Tibor, hogy a területi operatív fejlesztési program új változata, a TOP Plusz mintegy 2000 milliárd forint értékű támogatást tartalmaz, és az összeg felére már az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások alatt kiírták a pályázatokat a nemzeti költségvetés terhére. Tavaly év végéig 756 milliárd forint felhasználására született támogató döntés, idén január végére 492 milliárd forintról a támogatói szerződéseket is megkötötték; 445 milliárd forintot előlegként fizettek ki.
A magyar kormány decemberben állapodott meg az Európai Bizottsággal a helyreállítási és újjáépítési alap mintegy 2500 milliárd forint értékű keretéről. Ennek nagyjából a felét nagy energetikai projektekre költik a bizottság elvárásai alapján, amelyek révén „az orosz gázzal kapcsolatos függőségünket egy kicsit oldani tudjuk”, és a megújuló energiák is nagyobb teret kapnak a magyar energiaellátásban. Ugyanez a forrás szolgál a lakossági energetikai korszerűsítések finanszírozására is. A 2500 milliárd forintos keret negyedét a digitális átátállást, a digitális infrastruktúra fejlesztését segítő projektekre fordítják.
A kohéziós alapból Magyarország által lehívható európai uniós forrás 2027 végéig mintegy 14 ezer milliárd forint. Ebből hozzávetőlegesen 4000 milliárd jut az agrár- és vidékfejlesztési projektekre, illetve mintegy 10 ezer milliárd a korábban is meglévő TOP programok új változataira, amelyek között „újdonság a digitális megújulás operatív program”, mintegy 800 milliárd forintos kerettel.
A jövő fejlesztéspolitikájában kiemelt jelentőségük lesz a vármegyéknek – hangsúlyozta a miniszter. Az a cél, hogy lehetőség szerint már a tervezést is decentralizálják, vagyis ne Budapestről, az országos intézmények határozzák meg a fejlesztési irányokat, hanem vonják be a területi szereplőket is. A TOP Plusz programokban még meg nem pályáztatott mintegy 1000 milliárd forint összegre várhatóan tavasszal írják ki a pályázatokat. Ehhez arra van szükség, hogy a területi integrált programokat áttervezzék a vármegyék, így az új felhívások révén 211 milliárd forintot adnak a megyei fejlesztésekre, 473 milliárdot pedig a megyei jogú és a kiemelt városokra. A vármegyékre jutó pályázatok három téma köré csoportosulnak: az aktív turizmus fejlesztésére 63 milliárd, a köznevelési infrastruktúra fejlesztésére 82 milliárd, helyi humánfejlesztésekre pedig 66 milliárd forint összegű pályázati keretre lehet számítani – sorolta Navracsics Tibor.
Pál Attila (Fidesz-KDNP), a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke szerint a vármegyék az Európai Bizottsággal történt megállapodásig előzetes integrált fejlesztési programokat tudtak készíteni, most ezeket igazítják a megállapodásban foglaltakhoz. Márciusra kellene minden vármegyének elfogadnia az új programokat, majd egy újabb kormánydöntéssel indulhatnak a pályázati kiírások. Zalában az elmúlt 5-7 évben „ugrásszerű és látványos fejlődést” hoztak a kormány által kínált megelőlegezett források. A mostani hétéves időszakban 61 milliárd forint jut a zalai fejlesztésekre, 30 milliárdra már ki is írták a pályázatokat, 20 milliárd forintra megkötötték a szerződéseket is. Négy zalai városra – Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Keszthelyre és Lentire – további 30 milliárd forint fejlesztési forrás jut, ez illeszkedik a Magyar falu program kistelepüléseket támogató pályázataihoz.
Hogy volt régen...?
