Jelentős feszültségeket generált a polgármesteri bérek drasztikus csökkentése, ami miatt a Fidesz most megengedné a kistelepülési polgármestereknek, hogy így-úgy kiegészítsék a közmunkásokét alig meghaladó fizetésüket – írja a hvg.hu. A települési érdekvédelmi szervezetek elhibázottnak tartják az irányt, a hvg.hu viszont talált vőfélyt, evangélikus könyvkiadót és nyomdászt is, akik a polgármesterségük mellett szabadon űzhetik az ipart.
“Megmondhatom, mennyit keresek polgármesterként? 52 ezer forintot” – mesélte nevetve Fábián Ferenc, a Vas megyei Pápoc község januárban megválasztott polgármestere. Elődje a képviselő-testülettel való összeférhetetlenségre hivatkozva mondott le a polgármesterségről. Csak idén további 51 időközi önkormányzati választást írtak ki, hogy új polgármestert válasszanak. Az újra kiírt választások okai között vannak halálesetek is, de döntő többségében egyszerűen lemondtak a megválasztott polgármesterek, és az indokok között több, önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetője szerint nem ritka a "nevetségesen kicsi fizetés".
Árulkodó a kialakult méltatlan helyzetről, hogy több helyen senki nem indult a polgármesteri tisztért, az idei csúcstartó a tolnai Udvari, ahol harmadszori nekifutásra sikerült csak betölteni a pozíciót. Fábián Ferenc is Székesfehérvárról ingázik hetente többször oda-vissza közel 300 kilométert, hogy elláthassa polgármesteri teendőit. Az alig 300 fős településhez gyermekkori emlékek kötik, őt sem a pénz motiválja.
Méltatlan helyzetbe hozták a falvak vezetőit
A polgármesteri fizetések drasztikus csökkenésének hátterében az önkormányzati törvény egy 2012-es módosítása áll, amit már akkor sokan kritizáltak a Fideszen belül is, így csak a 2014-es helyhatósági választások másnapján lépett hatályba. Az egyetlen kivétel Tarlós István budapesti főpolgármester volt, aki jól járt a módosítással, és már 2013. január 1-jétől magasabb fizetést vehetett miatta kézhez.
A törvénymódosítást sok olyan fideszes országgyűlési képviselő is megszavazta, aki korábban polgármester vagy alpolgármester volt. Így például Hadházy Sándor, a Községi Önkormányzatok Szövetségének korábbi frakcióvezetője is igent mondott a kistelepülési polgármesterek bércsökkentésére.
A korábbi gyakorlat szerint a polgármesteri fizetést a köztisztviselői alapilletményhez kötötték, a jogszabály szerint ezért a városvezetők bére nem csökkenhetett 270 ezer forint alá. Az új ciklusban viszont a helyettes államtitkári javadalmazáshoz arányítják a polgármesterek bruttó alapbérét, ami a következő módon alakul jelenleg:
- 500 fő lakosságszám alatti település polgármestere esetében 20 százalék, azaz 149 575 forint
- 501-1500 fő lakosságszámú település polgármestere esetében 40 százalék, azaz 299 150 forint
- 1501-10 000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében 60 százalék, azaz 448 726 forint
- 10 001-30 000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében 70 százalék, azaz 523 513 forint
- 30 000 fő lakosságszám feletti település polgármestere esetében 80 százalék, azaz 598 301 forint
A változással jól jártak papíron az 1500 főnél nagyobb lakosságszámú települések polgármesterei, de Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere arról számolt be, hogy hiába vezet 30 ezres települést, ő is havonta több tízezer forintot bukik az új bérrendszeren, mivel az egyéb juttatásait jelentősen megvágták. "Nem azt mondom, hogy a nagyobb városok vezetőit kell sajnálni. A legkisebb települések polgármesterei kerültek méltatlan helyzetbe a módosítás miatt, ez az igazán felháborító" – tette hozzá.
Sok településen a polgármesterek nettó alapbére nem sokkal haladja meg a közmunkások bérét sem, pedig ugyanezek az elöljárók olykor több tucat közmunkást is koordinálnak. Bár állami szubvencióra számíthatnak azok a települések, amelyek saját bevételeikből képtelenek finanszírozni alapfeladatokat, de az önkormányzati dolgozók bérét a településeknek maguknak kell kigazdálkodniuk, így érthetően igyekeznek ezen spórolni. Ezért általános gyakorlat, hogy szegényebb, főleg kisebb településeken nem főállású, hanem társadalmi megbízatású polgármester van, ami az önkormányzati törvény alapján azt jelenti, hogy az adható legmagasabb alapbérnek legfeljebb a felét szavazhatja meg a testület a polgármesternek.
A vőfély, az evangélikus könyvkiadó és a nyomdász
A polgármesterek több helyen leleményes megoldásokhoz nyúltak, hogy visszatornásszák bérüket a korábbi szintre. Legújabban 52 településen értelmezték úgy a törvényt, hogy amennyiben az államtitkári illetményhez arányítják a bérüket, úgy ők is jogosultak azt akár 30 százalékkal megemelni, de ezzel kapcsolatban jelezték az illetékes kormányhivatalok, hogy ez jogellenes gyakorlat. Mások az összeférhetetlenségi szabályokat lazán kezelve mozognak szürkezónában, és igyekeznek fusizással kiegészíteni a bérüket.
"Ha nem engem választotok, akkor sem haragszom, lesz még másik lagzi, akkor majd azt választom" – így hirdeti magát az újszentiváni polgármester a lakodalom.hu oldalon, ugyanis vőfélyként is dolgozik Putnik Lázár, az 1500 lelket valamivel meghaladó népességű falu első embere. Szerettük volna megkérdezni tőle, hogy mennyire keresett vőfélyként a faluban, de többszöri próbálkozásunk után sem vette fel telefonját.
Csongrád megye Szeged környéki kisebb településeinek polgármesterei többnyire főállású polgármesterek, a klárafalvi szinte kivételnek számít azzal, hogy társadalmi megbízatásban vezeti a pici települést, de ő már nyugdíjas. Errefelé nem csak a lakosoknak, de a településvezetőknek sem jutna munka, ha megszűnne státuszuk. Sándorfalva egykori polgármesterének még fel kellett függesztenie 2010 után vállalkozásában az aktív tevékenységet, ám azóta a Csongrád megyei közgyűlés elnökeként talán javadalmazása miatt sem szorulna arra, hogy aktivizálja korábbi gazdasági tevékenységét. Kübekháza polgármesterének kiegészítő jövedelmet szabad szellemi foglalkozásúként kiadói tevékenysége biztosít, saját evangélikus könyveit adja ki és forgalmazza, ezért nem jelentene számára változást, amennyiben ismét lehetővé tennék a polgármesterek számára a vállalkozói tevékenységet.
Fontolóra venné viszont Búza Zsolt, Baks polgármestere, mivel szerinte méltánytalanul alacsony a falvak vezetőinek díjazása, pedig egy emlékezete szerint 2013-as módosítással még felelősségüket is megnövelték azzal, hogy saját vagyonukkal felelnek az általuk aláírt szerződésekért. Búza Zsolt 1995-től nyomdai családi vállalkozást működtetett, ezt engedélyezte számára a testület, hiszen nekik korábban is jóvá kellett hagyniuk a polgármester gazdasági tevékenységét. Amikor megszületett az összeférhetetlenségi törvény, a baksi polgármester csak tulajdonosként maradt a kft.-ben: ha ismét lehetővé válik számára, hogy aktív legyen a családi vállalkozásban, akkor elgondolkozik azon, hogy éljen-e a lehetőséggel, de szerinte sok ideje nem fog erre maradni, mert a közigazgatás átalakulásával oly mértékben megnőtt feladatainak száma a zsákfaluban, hogy nem biztos, hogy maradna ideje a családi vállalkozásban dolgozni úgy, mint pár évvel ezelőtt.
Toldozás, foldozás
A hivatalos indoklás szerint azért mérsékelték a polgármesteri fizetéseket, mert a járások kialakításával rengeteg feladattól szabadulhattak meg az önkormányzatok. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke (TÖOSZ) ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség is pluszmunkát jelent az önkormányzatoknak, a legkomolyabb új terhet viszont a közmunka szervezésével járó feladatok jelentik.
A közmunka szervezése nem csak többletmunkával és felelősséggel jár, hanem kisebb településeken az is gondot okoz, hogy nem tudnak a polgármesterek elegendő értelmes munkát adni a közfoglalkoztatottaknak. A Baranya megyei Magyarfán pár hónapja azzal a felkiáltással mondott le a polgármester, hogy nem asszisztál a közmunkaprogrammal sikkasztáshoz, csaláshoz és hivatali visszaéléshez. "Méltatlanul elbántak az 500 lakos alattiakkal, a kialakított rendszer esztelen és elfogadhatatlan" – fakadt ki Szabó Gellért is, a Magyar Faluszövetség elnöke.
A törvénymódosítás keltette feszültségek gyorsan nyilvánvalóvá váltak, egy fideszes képviselő röviddel az önkormányzati választás után be is nyújtotta módosító javaslatát, amely a kisebb települések polgármestereinek fizetését majdnem a bércsökkentés előtti szintre emelné vissza. A korábban Kétpó községet vezető Boldog István módosítóját tavaly november óta nem tárgyalta az illetékes parlamenti bizottság, és a képviselőtől úgy tudjuk, a Fidesz-frakció sem szavazott még róla.
Lazább szabályok
Ezek alapján nem tűnik úgy, hogy sürgős megoldást keresne a Fidesz a problémára. Ráadásula fideszes polgármesterek és a pártvezetés között sem felhőtlen a viszony, az alacsony fizetéssel pedig rövid pórázon tarthatja a kormánypárt saját polgármestereit is. Azt az elképzelést minden általunk megkérdezett fikciónak tartotta, miszerint azért csökkentették a béreket, hogy ne akarjanak sokan versengeni a polgármesteri tisztségekért, és így könnyebben nyerhessenek a Fidesz által támogatott jelöltek, akiknek előre megsúgták, hogy a választás után visszaemelik a bérüket.
Boldog javaslata mellett egy hete feltűnt egy új fideszes beadvány is, amitől a települési érdekvédelmi szövetségek vezetői egyáltalán nincsenek elkápráztatva. A módosító javaslat két érdeminek nevezhető pontja, hogy a 3000 fő alatti települések polgármestereire lazább összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának (azaz jogszerűen fusizhatnának "főállásuk" mellett), valamint a közmunka szervezéséért is járna extra pénz, bár arról egyelőre nincs szó, hogy mennyi. Utóbbival kapcsolatban azt is kifogásolták, hogy az csak eseti juttatás, ezért egyáltalán nem kompenzálja a minden körülmények között rendszeresen járó alapbér csökkentését.
"A polgármester legyen polgármester!" – szögezte le Szabó Gellért, amit valamilyen formában Gémesi és Schmidt is kinyilatkoztatott. Mindhárom szervezet vezetője mielőbbi béremelést sürget, minden más csupán "toldozás-foldozás" szerintük, ami nem kezeli érdemben a problémákat.
Hogy volt régen...?
