A névértéknél olcsóbban vehette meg saját részvényeit még 2003 végén a Közgép a soroksári önkormányzattól. A szabálytalanságokra az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet, de semmi nem történt. Az ügylet idején Geiger Ferenc, Soroksár polgármestere a Közgép Felügyelő Bizottságának tagja volt – írja a hvg.hu.
„Az önkormányzat 2004. március 25-ig – az értékhatár meghatározásának hiánya mellett – a Közgép Rt.-ben lévő törzsrészvényeit a versenyeztetési eljárás elmulasztásával értékesítette, ezzel megsértette az Áht. 108. § (1) bekezdésében foglalt előírást” – olvasható az Állami Számvevőszék Soroksár Önkormányzata átfogó ellenőrzéséről szóló 2007-es jelentésében. Az önkormányzat nemcsak jogszabályt sértett, hanem meglehetősen gáláns, és türelmes is volt a Közgéppel szemben.
Soroksár a 2000-es évek elején 156 darab, egyenként 100 ezer forint névértékű részvénnyel rendelkezett, ami jelentősnek mondható, 6 százalékos tulajdonrészt képviselt a Közgépben. A cég ekkor már jelentős szereplő volt a magyar beruházási piacon, az önkormányzat Geiger Ferenc javaslatára mégis úgy döntött, hogy megszabadul a részvényektől, ráadásul áron alul.
A 15.6 millió forint névértékű pakett értékesítéséről 2003. július 8-án határozott először az önkormányzat, 13 millió forintos vételáron (vagyis részvényenként 100 ezer helyett 83.333 forintért),ráadásul ahogy az az ÁSZ jelentéséből kiderül, a pályáztatás elmulasztásával. Igaz, ez az összeg egy millióval még így is magasabb volt a Közgép 12 milliós ajánlatánál. Az előterjesztés szerint a vevőnek hétmillió forintot a szerződés aláírásakor, a maradék hatot 2004. december 31-ig, a jegybanki alapkamattal növelve kellett volna kifizetnie.
Nem fizettek időben
A cég azonban nem fizetett időben, október végéig mindössze egy milliót utalt át, majd a fizetési felszólítások után átütemezést kért az önkormányzattól. A soroksári képviselő testület Geiger Ferenc előterjesztésére módosította is a fizetési határidőket: eszerint 3 millió forintot 2003. október 31-ig, 4 milliót 2003. november 30-ig, a fennmaradó hatot pedig 2004. december 31-ig kell törlesztenie a Közgépnek.
Érdekes, hogy a részvényügylet időben nem sokkal azelőtt történt, hogy a Közgép gyors növekedésnek indult. A részvényvásárlás idején még az a Sal László volt a cég vezérigazgatója, aki a megalapítása óta vezette a Közgépet, az ügylet végén, 2004. március 25-én pedig még nem volt igazgatósági tag Németh Miklós (ő 2004. október 3-án érkezett) későbbi vezérigazgató akihez – mint az az Origo tényfeltáró cikkéből kiderül - a cég felfutását kötik. A Közgép forgalma ettől függetlenül már ekkor is elérte az évi 1-2 milliárd forintot. (A Közgép 2009-ben egy-, 2010-ben kettő-, idén pedig három milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonosoknak.) Ha Soroksár a 6 zázalékos részvénypakettjét megtartotta volna, akkor valószínűleg jelentős értéknövekedéssel számolhatott volna.
Geiger Ferenc polgármesternek ugyanakkor bizonyára első kézből származó ismeretei voltak a Közgép pénzügyeit illetően, hiszen ekkor már a cég Felügyelő Bizottságának tagja volt. A polgármester 1995-től 2010 végéig volt a testület tagja. Mint 6 százalékos résztulajdonosnak, az önkormányzatnak jogosultsága volt a polgármestert FB-tagnak delegálni. Megkeresésünkre Geiger írásban a következőket válaszolta: 'a kerületi önkormányzat a vagyontörvény alapján a belterületi földek értéke után részvényeket kapott a Közgép Unió Rt-től a ’90-es évek elején. 1995. január 1-jén Soroksár önálló kerület lett. A Közgép Unió Rt. felkérte a Képviselő-testületet, hogy delegáljon valakit a Felügyelő Bizottságba. A cég kérésére a testület engem, mint polgármestert delegált a Felügyelő Bizottságba. Tehát 1995. április 25-e óta voltam tagja a Felügyelő Bizottságnak".
A polgármester szerint az árat "az Inter-Európa Banktól 82 százalékos árfolyamon megvásárolt részvények árfolyamát figyelembe véve" alakították ki, ez azért volt a névérték alatt, mert "a cég részvényei nem voltak bevezetve a tőzsdére és a szabadpiacon ezek a részvények mások számára eladhatatlanok, értéktelenek voltak". Az önkormányzat a részvények után "soha nem kapott osztalékot, mert nem volt gyakorlatban befolyása a cég ügyeire". "Ezért történt az, hogy az Önkormányzat a névérték alatti 82 százalékos ajánlatot elfogadta" - írta a polgármester, aki "emlékei szerint az első időben" feladatait tiszteletdíj nélkül látta el, "ezt követően pedig a Közgyűlés döntött a tiszteletdíj mértékéről".
A Közgép akarta, a Fidesz nem
Érdekes ugyanakkor, hogy bár az önkormányzat delegálási joga a részvényeladással megszűnt, a Közgép a jelek szerint továbbra is ragaszkodott Geiger Ferenchez. Erre utal az a 2010-es előterjesztés is, amiben ez olvasható: „a Közgép részvények a 323/2003. (VII.08) Ök. sz. határozat alapján értékesítésre kerültek, a Képviselő-testület delegálási joga ezáltal megszűnt. A Közgép Zrt. azonban továbbra is felkérte Geiger Ferencet a Felügyelő Bizottság tagjának”.
Az előbbiek szerint az önkormányzati választásokat követően egy 2010. november 25-i keltezésű határozati javaslat (amely a 2010. december 7-i ülésre készült) meghosszabbította volna a Fidesszel és az MSZP-vel egyaránt régi jó kapcsolatot ápoló polgármester közgépes FB-tagságát. Ezt azonban már nem tárgyalta meg a Képviselő Testület, ugyanis Egresi Antal, a Fidesz frakcióvezetője (későbbi alpolgármester) a képviselőcsoportja nevében javasolta az előterjesztés levételét a napirendről. Kérdésünkre, hogy a cég miért ragaszkodott ezek után is a személyéhez, Geiger Ferenc azt írta, erről a Közgépet kérdezzük meg, ám a társaságnál nem válaszoltak megkeresésünkre.
Mindez már szűk három hónappal azután történt, hogy előkerült egy hangfelvétel, amin Geiger Ferencet azzal vádolják: 10 százalékot kell visszajuttatni a polgármesternek, ha valaki el szeretne nyerni egy-egy helyi megbízást. A Fidesz a botrányos ügy nyilvánosságra kerülése után azt írta közleményében: "úgy látszik, az MSZP-s és a párthoz közeli – független – politikusok nem ismernek határokat, ha pénzszerzésről van szó. Legyen az boríték vagy nokiás doboz, nekik mindegy".
Volt alku?
Geiger Ferenc rágalmazás miatt tett feljelentést, és nem is lépett vissza az önkormányzati választásokon, amit mindössze 81 szavazattal meg is nyert Egresi Antallal, a Fidesz jelöltjével szemben. A hírek szerint azóta kiegyezés volt Geiger Ferenc és a Fidesz soroksári erős embere, Kubatov Gábor – a Fidesz pártigazgatója - között. A feltételezések szerint ennek eredményeképpen lett Egresi Antal egyedüli alpolgármester, illetve kellett távoznia posztjáról Hommonnai Ildikó jegyzőnek. Soroksáron sokan vélik úgy, hogy a megegyezéssel függhet össze az is, hogy a hangfelvétel ügyének alapos kivizsgálása elmaradt.
Egresi Antal megkeresésünkre azt írta, a Fidesz soha nem támogatta Geiger Ferenc Fb-tagságát, így 2011 májusában is leszavazták, amikor ez újonnan a testület elé került. Az esetleges megállapodásról annyit közölt, hogy „az előző időszakban az MSZP- SZDSZ-Civil többség eladósította az önkormányzatot. Az MSZP-s Kivágó Ivánné és a Civil Szrimácz Ferenc alpolgármesterek évekig hozzájárultak a jelenlegi költségvetési nehézségekhez. A 2012 évben 3,2 milliárd forint a hitel állományunk, 500 millió forint az ez évi adóság törlesztési kötelezettségünk, 100 milliós nagyságrendű a kamatterhünk. A hozzávetőleg 21 ezer lakosú Soroksár Önkormányzata 1 fő alpolgármesterrel is működőképes. Ennek megfelelően döntött a Képviselő-testület”.
Geiger Ferenc ezekre a kérdésekre annyit válaszolt, hogy "a Képviselő-testületben patthelyzet alakult ki a választásokat követően (6 Fidesz, 5 civil és 1 MSZP képviselő), ezért szükség volt egy megállapodásra, amely biztosította az Önkormányzat zavartalan működését Soroksár lakosainak érdekében. Homonnai Ildikó asszony közös megegyezéssel távozott Soroksár Önkormányzatától".
Hogy volt régen...?
