Több mint 1203 milliárd forintos uniós fejlesztési forrás szétosztásáról döntött a napokban a kormány az önkormányzatok között – derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.
A legtöbb támogatást, csaknem 800 milliárdot tizennyolc megyei önkormányzat kaphatja majd meg a terület- és településfejlesztési operatív program keretéből, amelyből 374 milliárd huszonkét megyei jogú városnak is jut. A 2014 és 2020 közötti uniós ciklus forrásaiból egyelőre Pest megye és Érd városa kimarad, ugyanis a már eldöntött központi régiós válás a fővárostól már csak négy év múlva lehetséges – írja a Magyar Nemzet.
Az úgynevezett integrált területi programok egyelőre nincsenek nevesítve, de a kormányhatározathoz csatolt táblázatok szerint a célokat már meghatározták. Így a pénzt a megyék elsősorban környezetbarát gazdaságfejlesztésre, foglalkoztatásra, a környezet megőrzésére és védelmére, hatékonyságnövelésre, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemre fordíthatják. Részterületekre lebontva: ipari parkok fejlesztésére, ehhez kapcsolódva az üvegházhatású gázok csökkentésére, útfelújításokra, kerékpárút-építésekre, bölcsődék, közösségi terek kialakítására, helyreállítására, egészségügyi alapellátás fejlesztésére, lakóépületek felújítására, munkaerőpiaci programok és helyi társadalmi akciók megszervezésére fordíthatják. A forrásokból a legelmaradottabb térségek többet kapnak, Borsod-Abaúj-Zemplén megyére például 93 milliárd forintnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 89 milliárdnál is több jut, míg Zala vagy Győr--Moson-Sopron megyének be kell érnie 23 milliárd körüli összeggel.
A megyei jogú városok hasonló célokra költhetik a pénzt, de a települések sajátosságaihoz többletfeladatok is kapcsolódnak. Nagyvárosainknak többek között figyelniük kell, hogy minél több családbarát, munkába állást segítő intézmény legyen, fejleszteniük kell a közszolgáltatásokat, a városfejlesztés egyik fő céljának a népességmegtartást kell tekinteniük. A pénzeket fordíthatják még városi közlekedésfejlesztésre, önkormányzati energiahatékonyság növelésére, városrehabilitációra. Esetükben az elosztás szempontjai ismeretlenek. A pálmát Debrecen viheti el több mint 43 milliárd forinttal, Miskolcnak 35 milliárd jut, viszont Dunaújváros nem kap sokkal többet 7,4 milliárdnál. A legkevesebbre, 6,8 milliárdra Szekszárd számíthat.
Egy másik, együttesen 30,6 milliárdos döntés viszont már konkrét fejlesztésekre szól, s a pénzt 11 megyei jogú város (közülük többen két pályázattal is nyertek), a főváros és hét kerülete között osztotta szét a kormány. Utóbbi önkormányzatok két, már korábban beharangozott kerékpáros fejlesztésre kapnak összesen 4,7 milliárd forintot. Ebből egyrészt három dél-pesti városrészt, a XVIII. kerületet, Soroksárt és Csepelt kötnék össze 23 kilométeres kerékpárút-hálózattal, másrészt folytatnák a Rákos-patak mentén a kerékpáros útvonal kiépítését a Gödöllői-dombságtól a Dunáig. Az érintett X., XIII., XIV. és XVII. kerület összlakossága meghaladja a 410 ezer főt, s a városrészek zömében már megépültek a nyomvonal egyes szakaszai, igaz, ahogy a kormányhatározatban is szerepel, „eltérő szolgáltatási színvonallal”. A beruházás célja az egységesítés is.
Az ebben a kategóriában is sikeresen pályázó megyei jogú városok közül Debrecen itt is aratott: 4,5 milliárd forintot „vihet haza” ipari park kialakítására, a többieknek egy-két milliárdos tétel jár. Győrben a hasonló célú támogatásból közlekedésfejlesztésre, városzöldítésre is kell költeni, míg Zalaegerszegen a közművesítés a társuló feladat. Pécsett ifjúsági házat és parkolót újítanak fel. Új vásárcsarnokot is építenek, míg Szombathelyen a régit újítják fel. Békéscsabán a hagyományos kolbászfesztivál helyszínét fejlesztik, Kaposvár és Tatabánya műemlék-felújításokkal, illetve közösségi terek kialakításával nyert. Hasonló célokra veheti igénybe az uniós forrásokat Sopron, míg Szegeden a városi közlekedésfejlesztés, utak-járdák felújítása, átalakítása, akadálymentesítése az elsődleges cél.
Hogy volt régen...?
