csepreghy nandor02A kormányzat jogszabály-módosításokkal és pénzügyi segítséggel is támogatta a vidék felemelkedését, hogy a gazdasági növekedés egyszerre jelentse Budapest mellett legalább annyira a vidék fejlődését is.

Ezt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes (képünkön), a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára mondta a Széchenyi Programiroda és a Mura Programiroda által szervezett nagykanizsai Mura konferencián. A Modern városok programban önálló költségvetési forrásokhoz jutottak a megyei jogú városok - Nagykanizsa és Zalaegerszeg térsége például 50 milliárd forint fejlesztési forrást kapott – folytatta. Szavai szerint mindez azt szolgálta, hogy a kormány annak a 80 százaléknyi közösségnek is bizonyítsa elkötelezettségét, aki nem Budapesten él.

Emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás idején a munkahelyek elvesztésének kockázatát kellett mérsékelni, hét év után pedig a korábbi 3,8 millió helyett már 4,4 millió embernek van állása, és az a legfontosabb kérdés, hogyan tudjuk betölteni az üres álláshelyeket. Kiemelte: a gazdasági prosperitás a szuverenitással is összefügg, egy kis ország azonban nem tud hosszabb távon működőképes maradni kizárólag a belső fogyasztásra alapozva. A fejlesztési források odaítélésében ezért a magyar kormány elsődlegesen a hazai vállalkozásokat támogatja, ahogy azt a franciák, a németek vagy az osztrákok is évtizedek óta teszik. 2007 és 2013 között a EU-s fejlesztési forrásoknak csupán 16 százalékát érhették el a vállalkozások, a jelenlegi ciklusban pedig már 60 százalékot. A pénzügyi rendszert is a gazdasági érdekek szolgálatába kellett állítani, ezért tűzték ki célul, hogy 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdonú pénzintézetek aránya, ezzel ugyanis a hitelezéseknek is nagyobb lendületet lehetett adni. Csepreghy Nándor úgy véli, a hitelezési és a támogatási lehetőségek mellett a szuverén nemzeti tőke megteremtése is elengedhetetlen volt.

Az energiaszektorról szólva a politikus azt mondta: a több lábon állást és az energiafüggés csökkentését is meg kellett oldani, ami a paksi bővítéssel válik lehetővé. „Hazugság, hogy a kormány ezzel szemben nem támogatja a zöldenergiát” – jelentette ki. Hiszen a bővítés után Paks az ország energiaszükségletének 40 százalékát tudja majd fedezni a másik 60 százalékban növekedési lehetőséget találnak más megoldásokm szem előtt tartva a keleti földgáztól való függetlenedés igényét.

Csepreghy Nándor utalt arra is, hogy a közigazgatás átalakítása ugyancsak szükséges volt, a háttérintézmények megszüntetésével a minisztériumok kizárólagos feladata a stratégiai döntések meghozatala lett, a kormányhivatalok garantálják a közigazgatás területi működését, a járási hivataloknak feladata pedig az állampolgárok és a vállalkozások kiszolgálása. A bürokráciacsökkentés révén évente tízmilliárdokat takarítanak meg az állampolgárok – mondta az államtitkár –, ezt a költségcsökkentést pedig 2018-ban is folytatni fogja a kormány.

Hirdetés