Legalább 150 milliárd forint hiányzik az önkormányzatoktól, emiatt a települések az idén rendkívüli megszorításokra kényszerülnek, de minden tizedik így sem tud majd működni az év végéig. Sok helyen a kötelezően ellátandó feladatokra - például a közvilágításra - sincs elég pénz, mert az állam több forrást vont el, mint amennyi feladatot átvett – írja a Népszava.
Minden tizedik magyarországi önkormányzatot - leginkább a néhány száz vagy ezer lelkes településeket - fenyegeti az a veszély, hogy bármennyire is igyekszik spórolni, nem tud majd működni az év végéig. Mintegy 400 önkormányzatnál ugyanis már most, az idei költségvetésük elfogadása előtt látszik, hogy az elégtelen állami finanszírozás, illetve a már tovább nem növelhető saját bevételeik miatt még alapvető működésük sem biztosítható egész évben - legfeljebb őszig.
Ennek oka, hogy mintegy 150 milliárd forint hiányzik az önkormányzati szférából - mondta lapunknak Gémesi György. Az "Önkormányzatok költségvetése 2013" címmel szakmai konferenciát szervezett Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint mintegy 500 település képviseltette magát a fórumon, amelyen a leginkább érintett kistelepülési polgármesterek azt panaszolták, hogy még súlyos megszorítások árán sem képesek egyensúlyban tartani idei költségvetésüket.
Ez az elnök szerint - aki Gödöllő polgármestere is - azt jelenti, hogy az állam által előírt kötelező feladatok ellátására sincs mindenhol elég pénz, és már most, a március 15-ig elfogadandó önkormányzati büdzsék összeállításakor látszik, hogy pluszforrás nélkül több száz település működése is ellehetetlenülhet. Ennek okát Gémesi abban látja, hogy a központi források jelentősen szűkültek amiatt, hogy sok esetben az állam jóval több pénzt vont el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot - a járási hivatalok kialakításával közigazgatásit, illetve az iskolák államosításával oktatásit - átvett tőlük. Idén mintegy 600 milliárd forintnyi állami, továbbá csaknem 1400 milliárd forintnyi saját forrásból kellene gazdálkodnia a mintegy 3200 önkormányzatnak. Bár a tegnapi fórumon elhangzott, hogy a Belügyminisztériumnál elkülönítettek egy 24 milliárdos "fejezeti", valamint egy 20 milliárdos "szerkezetátalakítási" támogatást a helyhatóságok számára, Gémesi szerint nem egyértelmű, ki és milyen feltételekkel, illetve mennyit kaphat ezekből a keretekből.
Nemcsak a településeket sújtó állami elvonás okoz azonban gondot, hanem az is, hogy az idén az önkormányzatok már nem a korábbi normatív-, hanem a kedvezőtlenebb feladatalapú finanszírozási rend alapján kapnak hozzájárulást az államtól a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozására. Csakhogy például a kötelező közvilágítás költségének alig több, mint a felét fedezi az állami pénz - a többit vagy kigazdálkodja a település, vagy például kevesebb ideig működteti a lámpákat. Vannak olyan feladatok is, melyekre egyáltalán nem kap pénzt egy önkormányzat, miközben jogszabály előírja számára ezek elvégzését. Egy másik, az idén januártól érvényes előírás pedig megtiltja az önkormányzatoknak, hogy működési hiánnyal fogadják el a költségvetésüket. Vagyis nem lehet eltérés a működési bevételek és a működési kiadások között - eddig lehetett "lyuk", melyet leginkább hitelből "tömtek be".
A fórumon jelenlévő polgármesterek lapunknak arról számoltak be, hogy ezzel az előírással a jelenlegi forráshiányos időkben kényszerhelyzetbe hozták a településeket, amelyek közül sok még úgy sem tudja "nullszaldósra" kihozni gazdálkodását, hogy csak "vegetál". Így vagy nem fogadják el az adott település költségvetését - amire az állami pénzek folyósításának átmeneti felfüggesztése a büntetés -, vagy hazudnak és magasabbra tervezik a bevételeket, de akkor azok nem teljesülése miatt kapnak majd utóbb kritikát. Van egy harmadik út is - javasolták a tegnapi fórumon a tárcák képviselői. Eszerint vegyenek fel a települések likvid hitelt, melyet az adott évben vissza is kell fizetniük. Ám a polgármesterek szerint ha lenne annyi pénzük, hogy az adott évben visszafizessék a kölcsönt, akkor eleve nem kellene hiánnyal tervezniük a büdzsét.
A nevük és településük nevének mellőzését kérő polgármesterek lapunknak arról panaszkodtak, hogy az önkormányzatok létbizonytalanságtól való félelme, a kilátástalanság, a folyamatosan változó és követhetetlen törvényi szabályozások összességében fullasztó, nyomasztó közeget jelentenek. Főként a kisebb települések vezetői érzik azt, hogy semmibe veszi őket a kormányzat, de sokkal jobban fáj nekik, hogy nemcsak őket, hanem az ott élő több száz, több ezer embert is.
Visszavettek az ígéretből
Nincs négy hónapja, hogy Orbán Viktor bejelentette az önkormányzatok "megmentését", vagyis adósságuk konszolidációját, a helyhatóságok máris újra nehéz helyzetben vannak. Azért is, mert sokuknál az ígért adósságkonszolidáció csalódást okozott: az állam kisebb összeget vett át tőlük, mint amennyire számítottak. A miniszterelnöki bejelentés idején, tavaly októberben a hivatalos nyilatkozatok még arról szóltak, hogy az ötezer fősnél kisebb települések teljes adósságállományát "leírják" összesen mintegy 95 milliárd forint értékben. Később ez a szám már 80 milliárd körülire csökkent, mostanra pedig Gémesi György szerint kijelenthető, hogy az átvett adósságállomány nem volt több mint 70 milliárd.
Hogy volt régen...?
