Már az őszi árakról tárgyalnak a bölcsődei, óvodai, általános és középiskolai menzákatadó önkormányzatokkal a közkeztető cégeknél. Senki nincs könnyű helyzetben, de működőképes megoldást kell találni, hiszen átlagosan máris 30 százalékos átlagos áremelésre lenne szükség az energia és az élelmiszerek drágulása miatt a pénzszűkében lévő önkormányzatokkal vállvetve.
Már február végére elolvadt az idei, jellemzően 6-1 százalékos áremelés hatása a piacon, ahol már a múlt év végén 17 százalékos költségnövekedést érzékeltek a szereplők egy szakmai felmérés szerint. Az idei évbe emiatt már eleve a szükségesnél kisebb árkorrekcióval fordultak a vállalkozásokhoz, amelyek az idő kirobbant háború hatásával is gyorsan szembesültek - nyilatkozta a VG-nek Sáfár Ferenc, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) közösségi étkeztetési szekciójának vezetője. Nem titkolta, hogy már tavasszal 30 százalék körüli áremelés lett volna szükséges és indokolt, ami azóta történt az élelmiszer- és piackon, az olyan nagyértékű önköltség növekedést hozott, hogy az egyes cégeket már veszteségbe taszított. A szerencsésebbek, azaz a nagyobb,több lábon álló vállalatok esetében „csak” a nyereség nagy részét vagy egészét zabálta fel a brutális drágulás.
Kivételesen senki sem vitatja, hogy jelentős áremelésekre van szükség, hiszen mindenki a saját pénztárcáján érzékeli a drágulást az élelmiszerüzletekben, látja azt is, hogy mennyivel emelkedett az éttermi árak, és az infláció is átlép senki májusban a 10 százalékos lélektani határt. A látható, drágulás együttes hatása érzékelhető a köztkeztetők által érvényesíteni kívánt áremelés mértékét. Ez optimálisan minimum 30 százalék lenne ősztől, de ennyit az önkormányzatok többsége nehezen vagy nem tud kigazdálkodni már. Egyelőre - mint azt Sáfár Ferenc - átlagosan 20 százalék körüli áremelés lehetősége körvonalazódik, az eddigiekhez hasonlóan nagy eltérésekkel, régióktól, önkormányzatoktól függően 15-30 százalék közötti szórással.
Ősztől egy iskolai ebédért teljes áron 800-900 forintot, így a szülőknek az eddigi 400-500 helyett legalább 100 forinttal többet kellene fizetni a jelenlegi becslések szerint.
Kérdés, hogy pontosan kinek, mert teljesen árat egyetlen szülő sem fizetett, jellemzően a menzai étkezés árának felét az önkormányzatok térítették meg a közszolgáltatási szerződés alapján az étkeztető cégeknek. Átlagon felüli menzai áremeléssel azok a szülők is, akiknek a gyerekei a különösen nehéz helyzetben lévő önkormányzatok szembesülnek, ahol várhatóan csökkenni fog az önkormányzati hozzájárulás mértéke.
Pengeélen táncolnak a kalkulációk készítésekor a partnerek, mert közös cél, hogy az áremelés ne legyen riasztó mértékű, és az étlapokat úgy állíthatja össze, hogy az egészséges, finom és népszerű fogások kerüljenek - szögezte le Sáfár Ferenc. A kiélezett helyzetben felértékelődnek a megbízható, korrekt beszállítói kapcsolatok, a közétkeztetési piac működőképességének megőrzése ugyanis most is kizárólag a közös teher- és felelősségvállalással elképzelhető.
Az új gazdasági helyzetet még mindenki csak kóstolgatja, ráadásul ezen a piacon korlátozott lehetőség közbeszerzési szerződések ár-felülvizsgálatára, noha sok egyenletből kell pontos összegeket kihozni az őszi menük árára.
Aggasztó, hogy mi lesz a háború miatt az őszibúza- és gabona-árfolyamokkal, és meddig tartható az üzemanyagok ársapkájával, aminek a levétele a szállítási költségeket nyomná meg azonnal 60-tól - érzékeltette a bizonytalansági tényezők súlyát Sáfár Ferenc.
Hogy volt régen...?
