Ha az országgyűlés megváltoztatná a jelenlegi jogszabályokat, és lehetővé tenné az éven belüli önkormányzati hitelfelvételt, akkor a települések jövőre hitelképesek maradhatnak, és törleszteni tudnák a kölcsöneiket – mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége pedig arra kéri a kormányt, vizsgálja felül az önkormányzatokkal kapcsolatos döntéseit.
Az önkormányzati hitelezést érintő javaslataikat még augusztus 28-án a Belügyminisztériumban tartott találkozón ismertették a bankszövetséggel – mondta el az MTI munkatársának a legnagyobb magyarországi önkormányzati érdekszövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő. Szerinte az országgyűlés kezében van a megoldás, ha a bankok valóban úgy döntöttek, hogy a meglévő hiteleket ugyan nem számolják föl, de újabb pénzeszközöket már nem helyeznek ki a hazai önkormányzatokhoz. (Erről Kósa Lajos, Debrecen polgármestere beszélt a Népszabadságnak. Azt mondta, ha nem lesz pénz, jövő januárban a hazai önkormányzati rendszer megáll.)
A jelenlegi szabályozás a stabilizációs törvényben csak azt teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok naptári évre (tehát január 1. és december 31. között) vegyenek fel folyószámlahitelt, illetve törlesszenek, de a települések általában nem tudják az év végéig visszafizetni a hiteleiket – magyarázta Schmidt Jenő. A megoldás szerinte a rövid távú hiteleknél az lehet, hogy a parlament megváltoztatja a jelenlegi, naptári évhez kötött finanszírozási korlátozást, és az éven belüli, illetve a következő évre átnyúló hitelfelvételi lehetőséget is megadja az önkormányzatoknak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például márciustól márciusig biztosíthatnának működési hitelt a bankok a településeknek.
A településeknek eddig azért volt szükségük folyószámlahitelekre, mert azzal előlegezték meg azokat a kiadásokat, amelyekhez csak később kapják meg a forrást, például adók formájában szeptemberben. "A villanyszámlát akkor is kell fizetni, amikor az embernek nincs pénze" - érzékeltette a helyzetet a TÖOSZ elnöke. Elmondta: a hitelek nagy részét azért vették fel az önkormányzatok, mert a szocialista kormányzás alatt az államnak nem volt pénze, ezért a problémát "letolták" egy szinttel lejjebb. Az új rendszerben, januártól az önkormányzatok már nem tervezhetnek a költségvetésükben működési hiányt.
A TÖOSZ elnöke az önkormányzatok hosszú lejáratú hiteleivel kapcsolatban azt mondta, javasolják, hogy a más devizanemben fennálló hiteleket még az idén konvertálják euróba, ezzel csökkenhet a települések kockázati kitettsége. Szerinte a jövő évi állami költségvetésben 30 milliárd forintos keretre lenne szükségük visszatérítendő támogatásként az átmenetileg bajba került önkormányzatoknak.
Az MTI megkereste a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét, Gémesi Györgyöt is. Ők "újra nyomatékosan" arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül az önkormányzatokkal kapcsolatos döntéseit, érdemben konzultáljon az önkormányzati szövetségekkel, és módosítsa döntéseit annak érdekében, hogy "a tízmillió magyar állampolgárnak szolgáltató önkormányzatok működőképessége megmaradjon".
A MÖSZ-t nem érte váratlanul a bankok hitelezéssel kapcsolatos döntése, hiszen a mai napig nem ismert, hogy az elfogadott új önkormányzati törvény alapján 2013-tól milyen bevétellel számolhatnak a települések - mondta. Így nincsenek meg a hitel visszafizetésének garanciái. A MÖSZ sajnálattal állapítja meg, hogy az iskolák államosítása és a járási hivatalok kialakítása után még mindig nem lehet tudni, mennyi pénz marad az önkormányzatokhoz telepített kötelező feladatok ellátására. Gémesi György szerint beígért a kormány kihátrált az ígért "feladatfinanszírozásból", és az átalakítással kapcsolatos folyamatos "kapkodás" miatt egyre nehezebb az állampolgárok által megszokott magas színvonalú szolgáltatásokat fenntartani.
Hogy volt régen...?
