Az önkormányzatokhoz kerülnek a víziközművek januártól. 2013-ra tizedére esik vissza a szolgáltatók száma, a vagyonértékelés pedig fontos feladata lesz az önkormányzatoknak, melyek nagy része még nem látja, hogy a víziközmű törvény milyen hatással lesz működésükre.
A víziközmű törvényben foglaltak szerint 2013. január elsejétől a vízellátás és szennyvízelvezetés, tisztítás alapját képező vagyonelemek közösségi (önkormányzati és állami) tulajdonba kerülnek át. A törvény központjában a közművagyon tulajdonosi kérdéseinek rendezése, az ivóvízkészletek és a közművagyon védelme és fenntartása áll. Az önkormányzatok részére jelentős feladatokkal járó törvényi kötelezettséget az Energia Hivatalon belül működő Víziközmű Hivatal látja el, a lehetőségekről és problémákról december elején a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség rendezett konferenciát – tudósított a greenfo.hu.
A törvény értelmében az önkormányzatoknak, illetve az államnak a víziközművek fejlesztésére 15 éves, évente aktualizált gördülő tervet kell készíteniük. Kötelező lesz számukra a vagyonértékelés, és a reális felújítási ütem készítése. Az üzemeltetési jogviszonyban a szolgáltatók felkészültségét és mérethatékonyságát javító szigorítások lépnek életbe. „Az önkormányzatok nagy része még nem látja, hogy a víziközmű törvény milyen hatással lesz működésére. Ami változatlanul marad, az az ellátási kötelezettségük! Ugyanakkor sok esetben visszaszáll rájuk a közművagyon, annak fenntartási és pótlási kötelezettségével, az árhatósági jogkör pedig miniszteri szintre kerül. A több szempontú közművagyon-értékelés megfelelő alapot biztosít minden érintett számára a költség és díjkalkulációk legjelentősebb összetevőjének, a vagyonfenntartás és -fejlesztés költségeinek áttekintésére” – mondta Kovács Károly, a Víziközmű konferenciát szervező Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke, a Közművagyon Értékelési Klaszter főtitkára.
„Jelenlegi ismereteink szerint 2013-ra körülbelül ötven szolgáltató marad a 490-ből, ami 2016-ra ismét feleződni fog, így várhatóan 20-30 víziközmű-szolgáltató fog maradni. Az integráció nyertesei a regionális állami vízművek lesznek, mert nekik van leginkább lehetőségük tőkebevonásra” – mondta dr. Szabó Iván ügyvéd, a MaVíz jogi bizottság társelnöke, a törvény szakmai előkészítésében szerepet vállaló szakjogász.
Az Energia Hivatalon belül felállt, és megkezdte működését a Víziközmű Hivatal, amely a továbbiakban jelentős hatáskörrel látja el feladatait:
- működési, vízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatási engedélyek kiadása,
- szolgáltatási költségkalkulációk felülvizsgálata és díjtételek előterjesztése a 2013-as év folyamán a 2012-es díjszabások változatlan szinten tartása mellett a 2014-es díjszabások kialakításához,
- a szabályozási környezet és az eljárási rend kialakítása, végrehajtási rendeletek előkészítése.
Hogy volt régen...?
