Egyre több önkormányzat kerül bajba, amikor az EU-s pályázatokhoz az önrészt elő kell teremteniük. Az állam segítene, ám a lehetőségek korlátozottak. Állami segélyre pályázhattak a legrosszabb helyzetű települések is, annyi már most látszik, hogy nem jobb a helyzet a tavalyinál – írja a Világgazdaság.
Hatalmas mennyiségben kerülhetnek bajba európai uniós pályázatok, ha az állam nem segít az önkormányzatoknak kitermelni a pályázati önrészt. Lassan itt az ideje lehívni a 2007 és 2013 közt kiadható EU-támogatásokból hátramaradt összegeket, Magyarország pedig nem áll jól az eddigiekkel. Sok településen most nyílhatna alkalom nagyobb fejlesztésekre az uniós pénzből, ám ehhez hozzá kell tenni a saját részüket is. Ez pedig nem egy helyen állítja megoldhatatlan feladat elé a városvezetőket.
Komolyabb segítséget jelenthet, hogy Államháztartási Önerő Alap felállításával gyorsítaná fel az uniós források kifizetését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az alap a súlyos anyagi gondban lévő önkormányzatok számára nyújtana segítséget abban, hogy elő tudják teremteni a szükséges önrészt a már elindított uniós fejlesztési projektek esetében. A rendszer kialakítása nem lenne teljesen újdonság, hiszen a kormányzat már tavaly, illetve 2010-ben is működtetett hasonló rendszert, például a Belügyminisztérium az ívóvízberuházásoknál működtett ilyen rendszert. Az Alap felállításával azonban tovább fejlesztenék ezt a modellt. Az NFÜ javaslata szerint 109 milliárd forintos keretre lenne maximális igény, azonban már 50 milliárddal is kezelhető a helyzet.
Az ugyan változó, hogy egy projekt esetében mekkora önrészt kell biztosítania az önkormányzatnak, általánosságban a 10 és 20 százalék közti hozzájárulás a leggyakoribb. Emellett az állam is szerepet vállal a legtöbb beruházás finanszírozásában. Mondhatjuk tehát azt, hogy egyik zsebéből rakna át az állam pénzt a másikba – az alapból az önkormányzati szektorba. Ám a helyzetet tovább bonyolítja, hogy így a pályázatok elbírálásával a kormány tovább növelheti befolyását a települések mindennapjaiban. Nem kevés pénzről van szó: körülbelül 5500 milliárd forint az az összeg, amelyet le lehet még hívni a most futó EU-költségvetési ciklusból hátralévő másfél évben, ha teljesítik a feltételeket; 2007-től mostanáig mintegy 2500 milliárdot sikerült. Az NFÜ-nél 152 milliárdnyi kifizetési kérelem van most. Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke egy sajtótájékoztatóján úgy számolt, hogy a problémáknak nagyjából a feléért a projekteket benyújtók a felelősek.
Hogy volt régen...?
