Az Állami Számvevőszék az egész magyar közszférára kiterjedő Integritás projektje keretében ütemezetten hozza nyilvánosságra a 2015. évi intézménycsoportos elemzések eredményeit honlapján, illetve az Integritás Portálon. Az integritás felmérés keretében az ÁSZ a költségvetési szervek korrupciós kockázatoknak való kitettségét, valamint az azzal szembeni ellenálló-képességüket, azaz a kontrollok kiépítettségének állapotát tárja fel. Ennek keretében készült el a helyi önkormányzatok intézménycsoport elemzése.
A felmérésben résztvevő önkormányzatok és hivatalok száma a korábbi évekhez viszonyítva folyamatosan növekvő tendenciát mutat – az első felméréshez képest a résztvevők száma több mint kétszeresére nőtt – 2015-ben évben már 1119 kérdőív érkezett vissza. Az elemzésben kizárólag a homogén sokaságnak tekinthető (városi és községi önkormányzatok) helyi önkormányzatok kérdőíveit vizsgáltuk, az elemzett önkormányzatok száma így összesen 858 volt.
A helyi önkormányzatok intézménycsoport indexértékei alapján megállapítható, hogy mindhárom tényező (eredendő veszélyeztetettség, korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők, illetve a kontrollok) meghaladja az összes válaszadóra számított indexeket, amit az intézménycsoport sajátosságai magyaráznak.
Az Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) index alakulása
A helyi önkormányzatok eredendő kockázatai közül kiemelkednek a jogalkotáshoz és a hatósági jogalkalmazáshoz kapcsolódó feladatok. Az előbbinél ki kell emelni a jogszabályok kezdeményezéséhez és véleményezéséhez kapcsolódó, az utóbbinál pedig az engedélyezésre, a kötelezésre, a hatósági nyilvántartás vezetésére irányuló hatásköröket kell kiemelni. Emellett fel kell hívni a figyelmet a háttér- és alárendelt intézmények meglétéhez kapcsolódó eredendő kockázatokra is.
A Korrupciós Veszélyeket Növelő Tényezők (KVNT) index alakulása
A korrupciós veszélyeket növelő tényezők sorában jelentős súllyal szerepel az európai uniós támogatások magas arányú felhasználása, illetve a közbeszerzésekben – európai unió-s értékhatárt elérő közbeszerzésekben – való részvétel. A veszélyeztetettséget növeli, hogy az intézmények mintegy 40 százalékánál legalább egyszer előfordult olyan közbeszerzés, ahol 3-háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt, illetve ugyanaz a pályázó 3-háromnál többször nyert. Kiemelt jelentőségű, hogy az elmúlt három évben az önkormányzatok többsége hasznosította valamely ingatlanát, rendelkezett értékpapírok felett, továbbá rendelkezett gazdasági társaságban tulajdonosi részesedéssel. A közszolgáltatást nyújtó intézmények körében igen magas volt a díjköteles szolgáltatást nyújtók aránya és a kockázatokat az is növelte, hogy annak díját többségük maga határozza meg.
A Kockázatokat Mérséklő Kontrollok Tényezője (KMKT)
A „helyi önkormányzatok” intézménycsoport egyik erőssége a 2015. évi Integritás felmérés adatai alapján a belső szabályozottság kiépítettsége. Az összeférhetetlenség kérdéskörét a szervezetek döntő hányada is szabályozza valamilyen formában a szervezetek döntő hányada. A speciális korrupcióellenes rendszerek és eljárások körében ugyanakkor még mindig alacsony az etikai kódexszel rendelkező, a közérdekű bejelentéseket és külső panaszokat kezelő rendszert működtető, a korrupciós kockázatelemzést, a munkahelyi rotációt, és a négy szem elvét alkalmazó szervezetek aránya. Ugyancsak van tere a fejlődésnek Azaz úgynevezett „lágy” kontrollok terén is lehetséges a fejlődés. Alacsony ugyanis azon szervezetek aránya, amelyek rendelkeznek szabályzattal az ajándékok, utaztatás, meghívások elfogadásának feltételei vagy a szervezeten belüli közérdekű bejelentők védelme vonatkozásában. A közbeszerzésekhez kapcsolódó kontrollok közül ki kell emelni a külső szakértő alkalmazásának feltételire vonatkozó szabályozást, amely a közbeszerzési eljárásban tanácsadó szolgáltatásait igénybe vevő intézmények döntő többségénél hiányzik.
(MTI)
Hogy volt régen...?
