Akiknek az Isten többet adott, attól kell kérni

Jön a garázs-, a traktor-, a pótkocsiadó, de a bérbe adott szobákat és lakásokat is megadóztatnák. A jövő évi adócsomagban a kormány lehetőséget biztosított az önkormányzatoknak bármilyen olyan adó kivetésére, amit nem tiltanak, illetve a központ nem szed be. A lehetőség úgy fest, beindította az önkormányzatok fantáziáját, sorra bukkannak fel a kreatív adófajták. A települések az új helyi adókkal, a meglévők kiterjesztésével döntően a működést, esetleg fejlesztéseket finanszíroznának. Az adók a legtöbb esetben a kieső állami forintokat pótolják – írja a hvg.hu.

A kormány a 2015-ös adócsomag részeként, ezt a képviselők már meg is szavazták, megengedi az önkormányzatoknak, hogy olyan adótárgyakra vessenek ki települési adót, amelyek eddig nem képezték törvényben szabályozott közteher tárgyát. Vagyis minden olyat meg lehet adóztatni, amit a központi kormányzat nem tett meg eddig. Az adó alanya viszont nem lehet szervezet vagy vállalkozás, tehát csak a magánszemélyekre vethetnek ki helyi adókat a települések.

A lehetőség rég nem látott kreativitást váltott ki egyes önkormányzatokból. A Bács-Kiskun megyei Tázlárról nőtlenségi adóról cikkeztek, a Csongrád megyei Mindszenten föld- és járműadót (Hajdúnánás és Hajdúböszörmény is jelezte, hogy földadót vezetne be), Budapest Józsefváros kerületében pedig a kiadott lakásokra terjesztik ki a helyi adót (ez azonban nem új adó, hanem a kommunális adó kiterjesztése). De van olyan önkormányzat is, amely a magas építményekre vezet be települési adót (a mobil- és a víztorony adózik majd a Csongrád megyei Zsombón), a BAZ megyei Szirmabesenyőn pedig az építményadót kiterjesztik a garázsokra is – az önkormányzat már a lakosságot is tájékoztatta az új teherről. A kocsi első ránézésre így elszabadulni látszik: már a kormánynál is azt mondják, eszükbe sem jutott, hogy valakik megadóztatnák például a földet.

De miért volt szükség a helyi adóztatás kiszélesítésére és mennyire élnek majd ezzel az önkormányzatok? Mit kezdenek majd az így befolyó pénzzel?

Traktorra, pótkocsira vetik ki az adót

Olyan adót próbáltunk keresni, amely vagyoni alapú – fejtette ki a hvg.hu-nak Zsótér Károly, Mindszent polgármestere. A polgármester elmondta, hogy jelenleg nulla adóssága és kis tartaléka van az önkormányzatnak, és semmiképpen sem akarták, hogy megváltozzon a kiegyensúlyozott gazdálkodásuk. Ezért is van szerintük szükség a földadóra, illetve a gépjárműadóra.

A földadót az 5 hektárnál nagyobb földterületekre vetik ki, ám azok a földterületek, amelyek 5 évnél kevesebb időre vannak bérbe adva, nem adóztathatóak, hiszen erre már van központi adóztatás, 5 éven túli bérbeadásnál viszont adómentes a bevétel, így ezt már adóztatnák (emellett 150 aranykoronáig mentesülnek a földek az adó alól, míg fölötte aranykoronánként 150 forintot kell fizetni). Emellett a gépjárműadót eddig nem adóztatott gépjárművekre vetnék ki: mezőgazdasági vontatókra (traktorra), lassú járművekre és azok pótkocsijára. A polgármester szerint a kisebb pótkocsikra ez az adó nem lesz majd érvényes, így a kisebb területen gazdálkodóknak nem kell majd fizetniük. Az adókból összesen 7-10 millió forintos bevételre számit az önkormányzat, ez az összesen 80 millióra tett helyi adóbevételhez képest már jelentősebb összeg.

Mindszent polgármestere szerint az így befolyó pénzből a külterületi utakat tudnák karbantartani, mezőőri szolgálatot tudnának létrehozni, illetve szociális kiadásokra is futhatna. Elmondása szerint a helyi emberek többsége, 70-80 százaléka már most is terhelhetősége határán van, őket nem lehet tovább adóztatni, nem is fogják őket sújtani az elvonással. „Akiknek viszont az Isten többet adott, azoktól kell kérni” – fejtette ki Zsótér. A polgármester szerint erkölcsi kötelességük adózniuk azoknak, akiknek több van.

Arra a kérdésre, hogy mi történhet akkor, ha a kormányban úgy döntenek, a földet kiveszik a helyi adóztatás alól – vannak arra utaló jelek, hogy a földművelésügyi minisztériumban nem örülnek a mindszenti ötletnek –, a polgármester úgy válaszolt, hogy természetesen eleget tesznek majd a döntésnek, de akkor más forrás után kell nézniük. Enélkül a pénz nélkül is folytatható egy alapszintű működés, de a mindszenti polgármester szerint ez nem az a fajta működés, ami egy városi szintű településen a 21. században elvárható lenne.

Nem volt más választás

Be vagyunk rakva a satuba, ez egy szükséges rossz – ezzel indokolja Huszti Gábor, Szirmabesenyő polgármestere, hogy ők is a lakosok komolyabb adóztatása felé fordulnak. A polgármester elmondta, hogy a garázsok után kivetendő építményadó (500 forint/négyzetméter/év) bevezetéséről azért döntöttek, mivel szűkösek az állami források, így ha a település fejleszteni akar, illetve fenn akarja tartani a jelenlegi színvonalat, akkor szükség van pótlólagos pénzekre. Huszti kiemelte, hogy szóba került az is, hogy esetleg kedvezményeket vezetnek be garázsokra vonatkozó építményadónál, ám itt arra jutottak, hogy ha megteremtenék ezek lehetőségét, akkor sokan csak azt keresnék, hogyan tudnának az adó teljes megfizetése alól kibújni.

A vállalkozások terheit emellett nem akarták már növelni, hiszen az azt a veszélyt hordozta magában, hogy a foglalkoztatottságra negatív hatással lehet, így került a képbe a gépjárműtárolók megadóztatása. Huszti elmondása szerint Szirmabesenyőn a lakosok nem fizetnek kommunális adót (más településeken viszont igen), emellett garázsadó korábban már létezett, csak ott a bevétel az államhoz folyt be. Az adóból 10-12 millió forintra számítanak, amelyből különböző pályázatok, fejlesztések – energiahatékonysági projektek az önkormányzati épületeknél, kerékpárút, felújításra szoruló kastély például – előkészítéséhez teremtenének forrásokat. Az önkormányzat ugyanakkor a helyi vállalkozások fejlesztésére is koncentrál, így ha a vállalkozásoktól befolyó iparűzési adó növekvő összege ki tudja majd a jövőben pótolni a garázsadóból befolyó pénzmennyiséget, akkor szóba kerülhet utóbbi adó kivezetése.

Az ellenőrzésre kitérve Huszti Gábor elmondta, hogy elsősorban háttéradatbázisokból mérik fel, hogy mennyi és milyen területű garázs található a településen, a garázsokra vonatkozó építményadót önbevallás alapján fizetik majd be a helyi lakosok. Ahol pedig kell, oda a polgármesteri hivatalból kimennek, és lemérik a garázst, hogy pontosan mekkora. A garázsokra vonatkozó építményadó lakossági fogadtatása egyelőre vegyes: van, aki bement az önkormányzathoz segítséget kérni az űrlap kitöltéséhez, de van, aki indulatosan telefonált be az önkormányzathoz.

A polgármester emellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy a segélyezési rendszer átalakulásának hatásait még nem látják, így a 2015-ös évre nem éltek a települési adó kivetésének lehetőségével.

Ha józsefvárosi lakása van, és oda van állandóra bejelentve, nem kell fizetni

A hvg.hu még kedden megkérdezte a józsefvárosi polgármesteri hivatalt, hogy pontosan hogyan is nézne ki a lakásadó, amit már ki is hirdettek amúgy, a polgármesteri kabinet kommunikációs irodája válaszlevelében ugyanakkor először ledorongolta lapunkat, hogy "ízléstelennek tartják" azt, hogy a megkeresés után kevesebb mint egy órával cikket jelentetünk meg, reális esélyt sem adva a válaszra. Szerintük azonban a lakossági tájékoztató levélből minden világosan érthető. Ezek után a hivatal leszögezte, hogy nem egy új adónemről van szó, sem a fajtája, sem mértéke, sem az annak ellenőrzése módja nem tér el a számos helyen alkalmazott módszertől.

A levélből az is kiderül a VIII. kerület szerint az adó a józsefvárosiak otthonait nem érinti, semmiféle változás nem lesz azoknál a kerületi lakosoknál, akik Józsefvárosban bejelentett lakcímmel rendelkeznek, illetve azon lakosoknál sem, akik VIII. kerületi önkormányzati bérlakásban élnek. Mentesül az adófizetési kötelezettség alól az a magánszemély is, aki cégtől bérli a lakását, és oda be is van jelentve. Az adóból származó bevételt az önkormányzat a társasházak felújítására fogja fordítani.

Viszont azoktól beszednek évi 28 ezer forintot, akik lakást vagy szobát adnak ki.

Volt olyan polgármester, aki azt mondja: csak viccelt

Tanárként dolgozom, amikor fizikaórán látom, hogy lankad a gyerekek figyelme, akkor be szoktam dobni egy-két dolgot – mondta a hvg.hu-nak Tázlár polgármestere, Bán Róbert, aki kiemelte, hogy a nőtlenségi adó felvetése is ilyen volt. Viccjelleggel dobtam be, nem tervezünk helyi adót bevezetni – magyarázkodott a polgármester. A településen egy közmeghallgatáson felmerült a nőtlenségi adó ötlete, de a településen – jelen állás szerint – jövőre nem lesz ilyen adó.

Alig van szabadon felhasználható pénz

Az önkormányzatok 700 milliárd forint helyi adót szednek be, ám ebből 400 milliárd forintot "leszámolnak" – tájékoztatta lapunkat Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Ez azt jelenti, hogy összesen 300 milliárd forintnyi szabad pénzügyi mozgástere van az önkormányzatoknak, a többi összeget beszámítják az önkormányzatoknál. A 300 milliárdos összeg ugyanakkor Schmidt szerint körülbelül 300 településen csapódik le (főváros, fővárosi kerületek, agglomeráció, nagyobb települések), vagyis a maradék, körülbelül 3 ezer településen nincs ilyen rendelkezésre álló forrás. Ez már azért is probléma, mivel az állam kötötten adja a pénzeket, vagyis az önkormányzatok jelentős részénél nincs szabadon felhasználható forrás. Például ha elromlik egy konyhában az üst, akkor azt helyi pénzből kell megoldania az önkormányzatnak.

Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az adható (nem az állami normatívák) szociális támogatások az önkormányzatokhoz vándorolnak jövő februártól, így nekik kell kigazdálkodniuk a helyi adókból ezeket a kiadásokat. Schmidt ugyanakkor óva intene attól, hogy az önkormányzatok olyan szociális támogatásokat vezessenek be, amelyeket később nem tudnak fenntartani.

Arra a kérdésre, hogyan tudják majd hatékonyan ellenőrizni a helyi adók beszedését az önkormányzatok, a TÖOSZ elnöke elmondta, hogy ennek kapcsán fel kell mérni, mekkora az adó kivetésének, ellenőrzésének a költsége, és ha alig lenne bevétel, akkor nem érdemes helyi adót kivetni. Plusz azt is meg kell nézni, hogyan is lehet adóztatni ugyanazt az adóalanyt több településen: például a XII. kerületben egy építményadót könnyebben ki lehet vetni és beszedni, mint például egy 2 ezer fős kistelepülésen, ahol nem is nagyon lehetne mit adóztatni. Schmidt szerint ráadásul az 5 ezer fő alatti településeken nem igazán lesz majd lehetőségük helyi adókat kivetni az önkormányzatoknak (a nagyobb településeknél van mire adóztatni). A TÖOSZ elnöke emellett kiemelte, hogy a magyar társadalom továbbra is túladóztatott, így korlátos, hogy mire lehet adót kivetni: az önkormányzatok azért is preferálhatják a vagyoni típusú adókat, mert azokat "utol lehet érni".

A TÖOSZ elnöke szerint nagyobb mozgás 2015 második felében várható majd, ugyanis ekkorra már világosabbá válhat, pontosan hogyan is néz ki az átalakuló szociális támogatási rendszer, mekkora pénzeket kapnak az önkormányzatok, illetve mennyi szabadon felhasználható forrásra lesz szüksége az önkormányzatoknak.

Nem most kezdődött

A helyi adók bevezetésének már voltak előszelei. Az önkormányzati rendszer átalakításával – sok feladatot, kötelezettséget elvontak a településektől – lényegesen kevesebb forrással kalkulálhatnak az önkormányzatok. A települések így különböző alternatívák után néztek, hogyan is tudnának bevételeket szerezni. Pilisborosjenőn például 2013 elején a megemelt építményadó kavart komoly hullámokat, de a szintén Pest megyei Szentmártonkáta polgármester is arról tájékoztatta egy tavalyi helyi újságban a polgárokat, hogy a 2013-as év az önkormányzat és a lakosság számára is igen kemény esztendőnek ígérkezett, mivel 30 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhattak, mint egy évvel korábban.

A kormányzat nem csak a feladatok elvonásával csökkentette az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét, hanem az állam teljes mértékben magához vonta a személyi jövedelemadó korábban az önkormányzatok részére visszaosztott (8 százaléknyi) részét is. A befolyó súlyadó 60 százalékával sem a települések gazdálkodhatnak 2013-tól. Az elvont bevételek egy részét ugyanakkor visszacsorgatják (az szja-nál 3, a gépjárműadónál 15 százalékot a központi támogatásban). A kieső bevételek miatt például a földadó gondolatával pedig már 2012-ben is kacérkodtak a kistelepülések.

A helyi adók azonban fehéríthetik a helyi gazdaságot

Az a helyzet, hogy eddig is voltak önkormányzati adók, csak nem volt ennyire kinyitva az ajtó – fejtette ki Kovács Róbert, az önkormányzati szférával foglalkozó Helyi Obszervatórium kutatóintézet ügyvezetője. Az önkormányzatok eddig főként vagyoni típusú adókkal (építményadó, telekadó), kommunális adó (kommunális adó, idegenforgalmi adó) és helyi iparűzési adóval kalkuláltak. Ezeket az adókat eddig is kivethették az önkormányzatok, ám Kovács szerint jellemzően a vállalkozások voltak a fókuszban: jellemzően a helyi adóbevételek 85-90 százalékát szedték be a települések iparűzési adóból.

A Helyi Obszervatórium vezetője szerint ugyanakkor nem normális állapot az, ha csakis a vállalkozásokat terhelik az önkormányzatok. Fontos lenne, hogy a magánszemélyek vagyoni típusú adóinak irányába is elmozduljon a terhelés. Ez több ok miatt is jó lépés lenne:

• a vagyonosabb rétegeket lehetne így terhelni, egészségesebb rendszer alakulhatna ki (akinek több vagyona van, az többet is fizet, egyenlőbb közteherviselés),
• az új adók a helyi gazdasági aktivitást is ösztönözhetik, például nem éri meg majd használaton kívül tartani a földeket, azokat művelésbe kell fogni,
• ezt a típusú adót nem igazán lehet elbújtatni: a vagyontárgyakat egyszerűbb adóztatni, főleg úgy, ha van róla megfelelő nyilvántartás,
• csökkenhetnének a jövedelemre (esetleg fogyasztásra) rakódó terhek,
• a helyi adó tisztítja a gazdaságot, közszektort: az adóztatott emberek minden bizonnyal számon kérnék, mire költik a pénzüket, mindenki befizeti-e a kért összeget (ez különösen kisebb településeknél, közösségeknél működhet jól),
• mindez a korrupció visszaszorítására is jó eszköz lehet.

Legalábbis mindez így alakulhatna ideális helyzetben, és természetesen hosszabb időtávon. Kovács szerint több kérdéses pont is lehet a helyi adók kivetése kapcsán. Például ha a föld bérbeadását (nem a tulajdont) kezdenék el adóztatni, akkor minden bizonnyal egy eddig is szürke területet még tovább szürkítenének. Emellett a helyi adók ráadásul azokat a kieső bevételeket pótolják az önkormányzatoknál, melyeket a kormány elvon, illetve a feladatok teljesítésére nem, vagy csak részben ad fedezetet.

A Helyi Obszervatórium ügyvezetője ugyanakkor pesszimista: az elmúlt 25 évben az önkormányzatok igyekeztek a lakosságot közvetlenül nem adóztatni – a vállalkozások adóztatása ugyanakkor beépül

az általuk árult termékek árába –, és jelenleg nem olyan a közhangulat, hogy a vagyoni, kommunális típusú adóztatást szélesebb körben ki tudnák szabni (legalábbis a szélesebb tömegekre semmiképp). Emellett a helyzet nem olyan, mint a 19. században, amikor egyes gazdag emberek felajánlották vagyonukat a köz érdekében, ilyen szinten nem működik a társadalmi felelősségvállalás – tette hozzá Kovács. Az így beszedett források az ügyvezető szerint ugyanakkor szabadon felhasználhatóak lennének, az adott képviselő-testület döntene arról, hogy az önkormányzat a helyi költségvetésben mire fordítsa az összeget. Ez lehetne például szociális támogatás is, vagy a helyi gazdaság élénkítése.