Több települési önkormányzat esetében is veszélyben látja a költségvetés egyensúlyát az Állami Számvevőszék, és vizsgálati jelentésében fel is hívja erre figyelmüket. Növekvő adósságállomány és csökkenő bevételek: nem lesz meg a fedezet a pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek teljesítésére.
Szarvas
Az Állami Számvevőszék szerint Szarvas költségvetési egyensúlya közép- és hosszú távon is kockázatos, bizonytalan a hitelek visszafizetésének forrásfedezete. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy 2014-től érdemben növekednek a város pénzintézeti kötelezettségei. Az önkormányzat adóssága 2011. júniusban 2,079 milliárd forint volt, 25 százalékkal nőtt 2006 decemberéhez képest. Az EU által támogatott fejlesztések előfinanszírozása 2010-ig nem okozott likviditási gondot, a kifizetéseket fedezni tudta a város a támogatási előlegekből, a kötvények hozamaiból, volt szabad pénzmaradványa a folyó évi bevételekből, az összeget a beruházásokhoz előlegként tudott használni.
Az ÁSZ vizsgálata szerint 2014-től bizonytalanok a pénzintézeti kötelezettségek teljesítésének forrásai, az önkormányzat működési bevétele várhatóan nem nyújt fedezetet a törlesztések növekvő összegére, és várhatóan csökken a központi költségvetési támogatás összege is. Az ÁSZ hiányolja, hogy az önkormányzat 2006-2010 között nem mutatta ki az árfolyamváltozás veszteségeit, amelyek 2010 végén 620,9 millió forintot tettek ki, és tovább növelték a pénzintézeti kötelezettségek teljesítésének kockázatát.
A Számvevőszék javasolja a költségvetés bevételszerző és kiadáscsökkentő tételeinek további racionalizálását, az önként vállalt feladatok áttekintését és egy pénzügyi egyensúlyt szolgáló program kidolgozását, amelyet három év alatt lehetne végrehajtani. Szarvas az ÁSZ vizsgálata előtt az adósságszolgálatra kockázati tartalékalapot különített el a költségvetésében, a számvevőszék ennek a tartalékalapnak a bővítését javasolja, a többletpénzt a költségvetési egyensúly érdekében lehetne felhasználni.
Igal
Igal önkormányzatának pénzügyi egyensúlya is veszélyeztetett - állapította meg az Állami Számvevőszék. Annak ellenére, hogy az egyensúly megőrzésére és javítására tett intézkedések hatására 56,8 millió forinttal javult az önkormányzat financiális helyzete. A város adósságállománya az elmúlt öt évben 71,1 millió forintra emelkedett, pénzügyi kapacitása 2010-től kezdve negatív volt és forráshiányt mutatott. Az önkormányzat 2010-ben a költségvetési kiadásainak 88,3 százalékát (618,3 millióból 546 millió forintot) a kötelező feladatok, míg 11,7 százalékát (72,3 millió forintot) az önként vállalt feladatok ellátására fordította, így például az alapfokú oktatáson belül a speciális általános iskolai, szakiskolai és diákotthoni ellátásra, a pedagógiai szakszolgálatra, valamint támogatta az egyházakat, a testvértelepüléseket és a civil szervezeteket.
A vizsgált időszakban - 2007-2010-ben - a város önkormányzata 683,9 millió forint értékű beruházást és felújítást indított el, abból 2010 végéig 571,4 millió forintnyi teljesült. Az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy az önkormányzat folyó költségvetési egyenlege 2007 és 2009 között, köszönhetően a működőképességének megőrzését szolgáló, 15,7 millió forint állami kiegészítő támogatásnak, forrástöbbletet, 2010-ben forráshiányt mutatott. Az éves folyó bevételek nem biztosítottak fedezetet a kötelező és önként vállalt feladatellátás folyó kiadásaira, valamint az adósságszolgálatra, a pénzügyi egyensúly fenntartását 2010-től külső források bevonásával biztosították. Az önkormányzat 2007 és 2010 között rövid lejáratú hitellel nem rendelkezett, 2011-ben viszont 35 millió forintot vett igénybe. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettsége a 2006-os 6 millió forintról 2011 első félévére 71,1 millió forintra, a 2006. december végi 1,6 milliós szállítói állománya 2011 első félévének végére 12,4 millió forintra nőtt.
A polgármesternek szóló ajánlás szerint az önkormányzat pénzügyi egyensúlyának gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében szükséges a bevételek növelése, egyúttal a kiadások csökkentése. Az ÁSZ azt javasolja a polgármesternek, hogy terjesszen a képviselő-testület elé egy reorganizációs programot, képezzen elkülönített tartalékot az adósságszolgálat teljesítésére, kezdeményezze az intézmények finanszírozásának napi kontrollját, vizsgálja felül az önként vállalt feladatok finanszírozhatóságát, és hozzon intézkedéseket a kötelező feladatok ellátásának biztosítására.
Fertőd
Pénzügyi kockázatok veszélyeztetik Fertőd gazdálkodását, a pénzügyi egyensúly rövid távú helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel - áll az Állami Számvevőszék vizsgálati eredményében. A jelentés szerint az önkormányzat adósságállománya a 2006. év végi 60,3 millióról a múlt év közepére 746 millió forintra (3,35 millió svájci frankra) emelkedett, ami 488,1 ezer frankos terhet jelent évente a városnak a 2011-2013-as időszakban, miközben tavalyelőtt 590 millió forintból gazdálkodott a város.
A további évekre szóló fennálló pénzintézeti kötelezettségek teljesítését az ellenőrzés nem látja biztosítottnak. Fedezetként ugyanis a pénzóvadékként elhelyezett kötvénybevételből származó maradványt jelölték meg, illetve a 2014. évtől képződő működési jövedelmet, azonban ennek nagysága előre nem meghatározható - közölte összefoglalójában a számvevőszék.
Balmazújváros
Balmazújváros pénzügyi egyensúlyi helyzetét sem látja biztosítottnak az Állami Számvevőszék, sem rövid távon, sem a későbbi években. A Hajdú-Bihar megyei város 2006. december 31. és 2011. június 30. közötti pénzügyi helyzetét értékelő jelentés szerint Balmazújváros pénzügyi egyensúlyi helyzetét jelentősen befolyásolták a elmúlt időszak fejlesztései. A folyamatban lévő projekteket - egészségügyi fejlesztés, kastélyrekonstrukció - döntő többségben EU-támogatásból kívánják fedezni, de hitelfelvétellel is számolnak. Az önkormányzat összes pénzügyi kötelezettsége a pénzintézetek irányába a vizsgált időszak alatt 116 millió forintról 2,8 milliárdra nőtt.
A város az ellenőrzött időszakban felújított városi fürdő rentábilis működtetésére nem végzett gazdaságossági számításokat, és fenntartásának pénzügyi hatásait sem vizsgálta. A kötelezettségek állománya a 2009-2010-ben a szabályok ellenére nem tartalmazta az árfolyamváltozások hatását, nem végezték el a devizában fennálló kötelezettségek év végi értékelését, valamint a számviteli nyilvántartásokban való rögzítését. A város képviselő-testülete a pénzintézeti kötelezettségvállalásról szóló döntés meghozatala előtt nem vizsgálta a törvényben meghatározott adósságszolgálati korlát betartását sem - olvasható az ÁSZ vizsgálatában. A számvevőszék pénzügyi reorganizációs program kidolgozását javasolja a polgármesternek, továbbá azt, hogy kezdeményezze az intézmények finanszírozásának napi kontrollját.
Esztergom
Az esztergomi önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetének helyszíni ellenőrzését felfüggesztette az Állami Számvevőszék, mert az önkormányzati cégekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt nem tudta azt elvégezni - közölte a szervezet szerdán közleményben az MTI-vel. Lingné Rajz Borbála tanácsos, az ÁSZ esztergomi ellenőrzési csoportjának vezetője az MTI kérdésére elmondta: "a vizsgálat megismétlésére nem kerül sor. Mintavétellel 63 várost választottunk ki, ezeket vizsgálva alakítottunk ki észrevételeket a 304 magyar város gazdálkodásával kapcsolatban. Az eljárásokat Esztergom kivételével mindenütt sikerrel folytattuk le."
Az ÁSZ tájékoztatása szerint az önkormányzat az ellenőrzés alapjául szolgáló tanúsítványokat a kért határidőre, 2011. szeptember 30-ra nem küldte meg. A polgármestert ismételten felhívták az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére október 31-ei határidővel, de az önkormányzat az adatszolgáltatást a módosított határidőre sem teljesítette, ezért az ÁSZ elnöke az ellenőrzés felfüggesztéséről döntött, ugyanakkor nem fogadták el a polgármester észrevételét az eljárással kapcsolatban - közölte a számvevőszék.
Korábban az ÁSZ eljárást indított az önkormányzat ellen adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt, és kérte a polgármester felelősségének megállapítását. Az eljárást Tatabánya jegyzője folytatta le, mert az eredetileg illetékes esztergomi jegyző összeférhetetlenséget jelentett be. A vizsgálatot a tatabányai jegyző február végén megszüntette. Határozata szerint: „a polgármester nem felelős az adatszolgáltatás elmaradásáért. Ugyanakkor (...) nem lehet megállapítani, hogy az elhúzódó ellenőrzési időszakban ténylegesen ki volt az adatszolgáltatásért felelős személy”.
Hogy volt régen...?
