Egyre több helyi adóbevétellel számolhatnak az önkormányzatok. A pénz elköltését jobbára a helyi fejlesztések motiválják, ám országosan vannak „állati jó” ötletek is – írja a Vas Népe Online.
A helyi önkormányzatok lehetőségeit természetesen az állami támogatások mellett nagyban befolyásolja a helyi adók mértéke, szélsőségesebb esetben megléte vagy nemléte. A települési vezetők több mint egy éve szabad kezet kaptak a helyi adók kivetésében, azaz gyakorlatilag bármire kitalálhattak egy adónemet, és azt illetékességi területükön rendeleti úton bevezethették. Ahogy a legtöbb önkormányzat, a sárvári is az iparűzési, a gépjármű és az idegenforgalmi adót vezette be, szélsőségekre azonban itt sem vetemedtek.
- Úgy véljük, hogy a város gazdasági potenciálja megengedi a kétszázalékos iparűzési adómértéket, amely egyben kiváló együttműködést is biztosít a gazdaság szereplőivel hangoztatta az alpolgármester. Elmondta, a helyi adóbevételeket természetesen a város üzemeltetésére, fejlesztésre, a szociális kiadások biztosítására és nem mellesleg a pályázati önrészekre fordítják. Az adómorál jónak mondható Sárváron, a városháza a kötelezően bevezetett adónemeken kívül nem szándékozik egyebekkel a lakosságot terhelni a továbbiakban sem jelentette ki Máhr Tivadar.
Sárvár összes adóbevétele tavaly meghaladta az 1,6 milliárd forintot, amelyből a sokat emlegetett iparűzési adó egymaga 1,3 milliárd forintot tesz ki. Az idegenforgalmi adóbevételre sem panaszkodhatnak a sárvári városházán, 2015ben ennek mértéke 181 millió forint volt. Utóbbiról megjegyzendő, hogy 6,7 százalékkal magasabb lett az eredetileg tervezettnél. A meglehetősen szép összeg egyben az előkelő 8. helyet is jelenti Sárvárnak az ország egyegy településén eltöltött vendégéjszakák tekintetében (a külföldi vendégek esetében ez már az 5. helyre elég). A sárvári városháza 42,2 millió forintos gépjárműadót tudhat magáénak 2015ben.
A sárvári kivételes idegenforgalmi adóval szemben Szombathely egy másik adóbevétel nagyságával, az iparűzési adónemmel büszkélkedhet. Tavaly 117 százalékkal haladta meg ez az adónem a 2014es szintet, ám a helyi építményadóval egy kicsit elmaradtak az elképzelésektől. A szombathelyi idegenforgalmi adó nem túl magas, de 2015ben már emelkedő tendenciát mutat. A megyeszékhelyen az összes adóbevétel azonban még így is magasabb 2015ben (a tervezett 8,8 milliárd), mint a 2014re tervezett 7,8 milliárd forint.
Szentgotthárd 2015ben 10 millió forintos idegenforgalmi adóbevétel mellett már 1,3 milliárdos iparűzési adóbevétellel számolhatott, Körmendnek viszont a teljes tavalyi közhatalmi adóbevétele (ebben az iparűzésitől az idegenforgalmi adóig minden benne van) 693 millió forint volt, szemben a 2014es 578 millióval.
A Vas megyei önkormányzatok azonban az ország más régióihoz hasonlóan a növekvő adóbevételek mellé növekvő feladatokat is kapnak, elég ha csak a helyi támogatásokra, a szociális ellátás kifizetéseire gondolunk.
Habár a legtöbb önkormányzat az iparűzési, kommunális és idegenforgalmi adón kívül nem vet ki más, jellemző sarcot, vannak lokális érdekességek. A kimutatásokat nézegetve egészen extrém példáit is lehet látni az emberi, településvezetői kreativitásnak, miközben ne feledjük el, mindenki abból főz, amije van. Ha nincs számottevő ipar vagy turizmus, bizony máshol kell kereskedni, azaz más adónemet kell találni.
Az érdekes, kirívó helyi adók között a szomszédos megye településén, Zalaapátiban nemrég tervezett ebadó az egyik országos érdekesség, amelyet néhány hónap alatt megszüntettek ebösszeírássá módosítottak a helybéliek. Még év elején Óbuda polgármestere örvendeztette meg a helyiek szívét az úgynevezett giccsadóról szóló rendelettervezetével. Indoklásként megjelölte, mivel lazultak az építési szabályozások, az önkormányzat évi félmillió forintos, büntető jellegű adót fizettetne azokkal, akik figyelmen kívül hagyják a kerület építésügyi szempontjait, illetve az utcaképet. S hogy ez az adónem mennyire tolerálhatónak tűnik, arra más település is szolgáltatna példát ebben az évben.
Az igazán kreatív helyi adókra azonban a legjobb példa a pilisjászfalusiak elképzelése a lovakra kivethető települési adóval. Az adónem bevezetésével a helyi lótulajdonosok állnák a lócitrom eltakarításának dologi kiadásait és kapcsolódó adminisztratív költségeit.
Hogy volt régen...?
