Szerintük ezzel súlyosan sérülnek a betegeket, az orvosok és az egészségügyi dolgozók érdekei, csorbul ismét az önkormányzatok jogköre.
A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) határozottan tiltakozik az önkormányzati fenntartású egészségügyi szakrendelők államosításának kormányzati szándéka ellen. Ez sérti a betegek, az orvosok és az egészségügyi dolgozók érdekeit, rontaná az egészségügyi ellátás színvonalát, újabb nettó forráskivonást jelentene az egészségügyből, valamint újabb vagyonvesztést okozna az önkormányzatoknak – írták közleményükben.
A BÖSZ az állásfoglalást eljuttatja Pintér Sándor egészségügyért is felelős belügyminiszternek, és azonnali egyeztetést a kormányzati államosítási szándékok tisztázása érdekében.
Az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter még június végén közölte: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a száz óránál nagyobb kapacitással rendelkező szakrendelők az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásába kerüljenek.
A szervezet utal rá, hogy az önkormányzati tulajdonú járóbeteg-ellátás államosításának kormányzati szándéka ellen 2010 óta többször voltak kénytelenek tiltakozni az egészségügyi szakmai szervezetek és az önkormányzatok. Mindezek ellenére az áprilisi választások után megalakult kormány egészségügyért felelős államtitkár ismét úgy nyilatkozott: a kormány tervezi, hogy "az önkormányzatok által fenntartott szakrendelőket állami tulajdonba helyezik". Ezt újra előkerül a szakrendelők államosításának szándéka, úgy a BÖSZ kénytelen ismételten kifejezni tiltakozását, és kénytelen újra világossá tenni azokat a szakmai érveit, amelyek megegyeznek szakmai szervezetek álláspontjával.
A BÖSZ öt pontban összegzi, hogy miért ellenzi ezt a tervezett kormányzati lépést.
- A szakrendelők számára a helyi önkormányzatok biztosították a felújítási és fejlesztési forrásokat, az önkormányzati gondoskodás sokszor érdemben járult hozzá az ellátás színvonalának javulásához. Az államosítással ezek a források elvesznek, vagyis a kormányzati szándék a magyar egészségügyi rendszerből újabb nettó forráskivonást, az önkormányzatok számára pedig vagyonvesztést jelentene, ami megengedhetetlen.
- Az államosítás miatt nagymértékben romlana a betegek hozzáférése az ellátásokhoz. A betegek számára az államosítás többletköltséget és megnövekedett várakozási időt, hosszabb várólistákat jelentene. Az államosítás szándéka tehát teljességgel figyelmen kívül hagyja a betegek érdekeit.
- Sok tapasztalt orvos és egészségügyi dolgozó évtizedek megterhelő kórházi munkája után a járóbeteg-ellátást választja, az államosítás miatt közülük sokan elhagynák a pályát, a közfinanszírozott egészségügy helyett a magánellátásban keresnének munkát vagy végleg kérnék nyugdíjazásukat. A kormányzati tervek tehát tovább súlyosbítanák a magyar egészségügyi rendszer ellátási gondjait.
- Az állam eddig sem volt jó gazdája a korábban átvett szakrendelőknek, azok jelentős része elsorvadt, elmaradnak a beruházások, helyileg nem tudták már rugalmasan alkalmazkodni a változó igényekhez, az intézményeknek ezek jelentős részében csökkentették az ellátás színvonalát, be is zártak azóta. Ezzel szemben az önkormányzatok gondos gazdái ezen intézményeknek. A korábbi hibás döntésekből a kormánynak tanulnia kell, nem pedig megismételni azokat.
- A szakrendelők államosításának szándéka ütközik a kormány és főváros között 2019 év végén létrejött szellemiségével is, amelyet az önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmények fejlesztése érdekében kötöttünk. E pluszforrásokat a budapestiek érdekében kértük, és nem pedig azért, hogy a kormány elvegye, majd leépítse az önkormányzati szakrendelőket.
(Mfor/RTL)
Hogy volt régen...?
