Domokos László ÁSZ-elnök és Kósa Lajos mint a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke március 24-én sajtótájékoztatót tartott, hogy beszámoljon az eredményszemléletű információs rendszerre történő áttérésről folyó szakmai konzultáció jelenlegi állásáról, illetve az ÁSZ önkormányzati vagyongazdálkodás ellenőrzéseinek eredményeiről.
A sajtótájékoztatót bevezető prezentációk szerint teljes az egyetértés abban, hogy a mai számviteli rendszer „nem jó”. Sem a vagyon nagyságáról, sem annak időbeli alakulásáról nem nyújt megfelelő információt, a gazdálkodás eredményességét – vagy éppen eredménytelenségét elrejti a pénzforgalmi szemléletű könyvelés. Bár a példák többsége az önkormányzati szektorból érkezett, Kósa Lajos hangsúlyozta, hogy a változtatási igény a teljes államháztartást érinti.
Miről is van szó? A mai szemléletben a bevételeket hasonlítják össze a kiadásokkal. Nincsenek megkülönböztetve a vagyont érintő kiadások a folyó működéstől, egyensúlyba kerülhet a költségvetés akkor is, ha egy hitelből finanszírozott beruházás esetleg már a követező évben jelentős többletköltségeket ró a településre. Egyenértékű az adóbevétel, a kapott támogatás és a vagyonelemek eladásából befolyó bevétel. A kötelezettségvállalások bonyolult rendszere külön nyilvántartásokban szerepel. Az amortizáció, vagyis az eszközök elhasználódása nem jelenik meg a mérlegekben, az eszközök valóságos értékéről kevés az információ. Állandóan változó szakfeladati rendszer próbál csoportokat képezni a kiadásokban, de nincs olyan tevékenység, amelynek teljes körű ráfordítása több napos kutakodás nélkül megállapítható lenne. Vagyis: a mai államszámviteli rendszer nem képes biztosítani a közszolgáltatások jövedelmezőségének megítéléséhez szükséges információkat.
Egy könyvvizsgálói záradék kötelező eleme, hogy megállapítsa: az adott szervezet beszámolója annak vagyonáról, gazdálkodásáról valós képet nyújt. Nos hát itt nem nyújt.
Az ETK Önkormányzati Klub számtalan önkormányzati szakember véleményét is tükröző elemzése az akkori átalakítási javaslatok kapcsán az elmúlt év nyarán ugyanerre a következtetésre jutott. Nem tudjuk, mennyi a kötelezettség, nem tudjuk, mi mibe kerül: a folyamatok értékeléséhez nem áll rendelkezésre elégséges információ. Ennek kapcsán megállapítottuk azt is, hogy ilyen információ-bázison alapuló beavatkozás pénzügyi egyenlege kiszámíthatatlan, és mérhetetlen kockázatokat rejt magában. A kormányzat úgy veszi át például az oktatás részleges finanszírozását, hogy annak méreteiről legfeljebb hozzávetőleges becslései vannak. (Csak csöndben jegyezzük meg, hogy az önkormányzati államtitkárság még csak nem is reagált a Klub szakmai anyagára…)
A sajtótájékoztató elején Kósa Lajos kijelentette: „húsz év rendszerváltásban eltöltött idő után megállapítottuk, hogy a tisztánlátásban sehol sem tartunk”. Plusz-mínusz 20%, hangzott el többször is: bármilyen adathoz hozzárendelhetjük ezt a „pontosító” megjegyzést. Az ÁSZ és az MJVSZ így azon az állásponton van, hogy „az államháztartásban indokolt a pénzforgalmi rendszer problémáit kiküszöbölő eredményszemléletű információs rendszer fokozatos bevezetése”. Kósa Lajos szerint az áttérésre leghamarabb 2020-ban van esély.
Az áttérés nem része az Uniós elvárásoknak. Márt csak azért sem, mert – ahogy Kósa Lajos megemlítette –, a mérési problémák Európa-szerte érvényesek. Hozzánk hasonló pénzforgalmi szemléletű számvitelt alkalmaznak a közszféra területén a tagországok kétharmadában.
Az Állami Számvevőszék elnöke a találkozón ismertette, hogy az ÁSZ 2012-ben is folytatja az önkormányzati kör ellenőrzését, a számvevőszéki munka fókusza a vagyongazdálkodás lesz, és pilot programokkal gyűjtik az információt a számviteli, számbavételi rendszer átalakításához.
A konzultáció folytatódik, remélhetőleg mind több értő szakember bevonásával.
Miskolczi Tamás
Hogy volt régen...?
