Az eredetileg javasolt 4 helyett 64 milliárd forintot szavazott meg az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben a települési önkormányzatok adósságrendezésére. A parlament további 14 milliárd forintot különített el a fővárosi közösségi közlekedés támogatására, így erre 24 milliárd forint jut a büdzsében, jelentette az MTI.
A Ház döntött a fejezetek közötti átcsoportosítást célzó módosító javaslatokról, amelyek közül csak a költségvetési bizottság indítványait támogatta a kormánytöbbség. Az elfogadott módosítások között a legnagyobb tétel az önkormányzati adósságrendezésre biztosított plusz 60 milliárd forint – írja az Index.
Az indoklás szerint ebből kisebb összegű, illetve jellegük miatt nem átvállalható ügyletek előtörlesztését támogatja az állam. Az eredetileg tervezett 10 helyett 24 milliárd forinthoz jut a központi költségvetésből a fővárosi közösségi közlekedés. Ehhez megemelték a tervezett áfabevétel összegét.
A költségvetési bizottság magyarázata szerint a kormány vállalta, hogy biztosítja a budapesti közösségi közlekedés stabil működését, és támogatja fejlesztését, az előirányzat növelése ehhez szükséges. Több mint másfél milliárd forinttal növelték a kiemelt sportegyesületek támogatását. Hatszázmillió forint többlettámogatást szavaztak meg a képviselők a Szépművészeti Múzeumnak és a Magyar Nemzeti Galériának, hogy fedezzék kiemelt jelentőségű kiállításaik megrendezését.
Az Országgyűlés félmilliárd forinttal emelte az ügyészségek költségvetését, miután egy korábban elfogadott törvénymódosítás központi szerepet szán az ügyészeknek a zsebszerződések felszámolásában. A jogszabályt időközben Áder János köztársasági elnök visszaküldött a parlamentnek, újratárgyalásra vár.
A képviselők döntöttek arról is, hogy háromezerről négyezer forintra növelik a kirendelt védők és a jogi segítők óradíját. Előbbi 2004, utóbbi 2007 óta változatlan. A tervezetthez képest öt százalékkal nagyobb működési támogatáshoz jutnak jövőre a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek, így a vakok és gyengénlátók, a siketek és nagyothallók, az autisták, az értelmi fogyatékossággal élők, a mozgáskorlátozottak, a szervátültetettek, valamint a siketvakok képviselői.
A XVIII. kerületi Cséry-telep rekultivációs tervének elkészítésére és kivitelezésére - az ott történt környezetszennyezés miatt - százmillió forintot biztosított a Ház. Csaknem egymilliárd forintot szavaztak meg a diaszpórában élő magyar közösségek megerősítését szolgáló Kőrösi Csoma Sándor Programra, amelynek célja a többi között a hétvégi iskolák szakmai színvonalának emelése, a cserkészcsapatok munkájának segítése és a népzenei hagyományok ápolása. Több mint egymilliárd forinttal növelték a Határtalanul! program támogatását, ez a határon túli oktatási feladatok elvégzése mellett azt célozza, hogy minden tanuló eljusson legalább egyszer iskolai kirándulással a szomszédos országok magyarlakta területeire.
Növelték a tanyafejlesztési programra jutó összeget is 250 millió forinttal, 1 milliárd 665 millió forintra. A tervezettnél kétszázmillió forinttal több, kétmilliárd jut az önkormányzati tűzoltóságoknak. Csepeli hidak felújítására 500 millió forintot szavaztak meg, mondván, kritikus állapotban vannak és a dél-pesti átmenő forgalom gyorsabbá tétele is indokolt. Visszavonta javaslatát Rogán Antal, a Belváros fideszes polgármestere és az I. kerületet vezető Nagy Gábor Tamás, akik másfél milliárd forintot adtak volna a budavári Szentháromság tér környezetének rendezésére.
Szintén elállt a kulturális bizottságot vezető fideszes L. Simon László attól az indítványától, amely kétmilliárd forintot különített volna el egy fővárosi Trianon-múzeum létrehozására. Így ezekről nem döntött a Ház. Leszavazták a fideszes Szakács Imre javaslatát, amely 27 milliárd forinttal gyarapította volna az oktatási kiadásokat, köztük a nem állami iskolák működésének támogatását és a pedagógus-továbbképzés költségeit. Az Országgyűlés egyetlen szavazásra kért ellenzéki módosító javaslatot sem támogatott.
Az MSZP csaknem tízmilliárd forintot indítványozott egy bölcsődeépítési programhoz, cserébe a Kossuth tér átalakítására és a kormányzati kommunikációra fordított összeget csökkentette volna. A Jobbik egyebek mellett a közszolgálati tisztviselők illetményalapjának növelését kezdeményezte és 70 milliárd forintot javasolt állami földvásárlásra. Az LMP pedig azt szorgalmazta, hogy a családi napközik is kapjanak állami támogatást. A Ház az előzetes napirenddel szemben nem hétfőn, hanem kedden szavaz a 2014-es költségvetés fő számairól, és dönt a részletes vita újbóli megnyitásáról. A képviselők ezután már csak fejezeteken belüli átcsoportosításokat kezdeményezhetnek.
Hogy volt régen...?
