Sztrájkoltak az önkormányzatoknál. A 17 ezer olyan tisztségviselő közül, akik tíz éve nem kaptak fizetésemelést, több mint 6500-an álltak le hosszabb-rövidebb időre a munkával múlt pénteken és hétfőn. Összességében 45 milliárd forintot kellene beletennie a kormányzatnak a bérrendezésbe. De nem fog. Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint a kormány lemondott a helyi közigazgatásról, célja a teljes központosítás. Az évek óta tartó államreform, a közigazgatás átalakítása is ebbe az irányba mutat: lassan 1,3 millióan kapják a fizetésüket közvetlenül az államtól vagy állami vállalattól, miközben nem enyhül a több területen egyre bénítóbbá váló munkaerőhiány sem.
Kudarcba fulladt a kormány bürokráciacsökkentési és államreformprogramja. Ezt ma már senki sem tagadja. Ahogyan Lázár János miniszter, főbürokrata mondta: „Amíg ennyi bürokrata van, nehéz bürokráciát csökkenteni.” Az államigazgatást tehát évek alatt sem sikerült karcsúsítani, sőt 2010 óta minden évben egyre többen dolgoznak a közszférában.
Pedig még 2016 elején is arról volt szó, hogy 2018-ig több százezer embertől megválik az államigazgatás, mert tarthatatlan mértékű az állami foglalkoztatás aránya. Csepreghy Nándor államtitkár akkor arról beszélt, hogy 100-200 ezer embert, akit lehet és hajlandó rá, átképeznek és átterelnek a versenyszférába. Amikor tavaly ősszel az Index az egyik kormányinfón rákérdezett Lázár Jánosnál, hol tart a folyamat, ő annyit mondott: „Szerencsére az államtitkár úr azt mondta, hogy lehetne, és nem azt, hogy kell.” Pedig − tette hozzá Lázár − 300 ezerrel minimum csökkenteni kellene a közszférában dolgozók számát.
Nem sokkal később a Portfolió.hu konferenciáján Csepreghy már arról beszélt, hogy „a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis minden íróasztal meg tudja magyarázni a létjogosultságát”. Egyetlen sikerként azt tudta elkönyvelni, hogy a minisztériumi háttérintézmények beolvasztásával vagy megszüntetésével 12 milliárd forintot spórolt az állam.
− Nemhogy túl sok az állami foglalkoztatott, de egyes területeken kifejezetten munkaerőhiány van − mondta lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Szerinte mindenekelőtt tisztázni kellene, hogy ki mit ért bürokraták alatt. Ő a 680 ezer, humán szolgáltatásban dolgozó ember közül a klasszikus értelemben vett önkormányzati és járási tisztviselőket, valamint a központi közigazgatásban dolgozókat. Ők a miniszterekkel és államtitkárokkal együtt jelenleg 103 ezren vannak a 110 ezres engedélyezett létszámhoz képest. A 7000 hiányzó ember azt jelenti, hogy vannak önkormányzatok, amelyeknél akadályozik az ügyintézés, mert nincs szakember. Nincs, aki a jelenlegi alacsony bérek mellett elmenne dolgozni mondjuk egy falusi hivatalba.
A cikk teljes terjedelmében ITT olvasható
Hogy volt régen...?
