Jelentősen növelni kell majd a közigazgatási bírák és bírósági alkalmazottak számát, és komoly infrastrukturális fejlesztésekre is szükség lesz, ha az Országgyűlés elfogadja az új közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, amelynek jelenleg a kodifikációja zajlik – mondta az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
Handó Tünde a közigazgatás átalakításáról szóló konferenciasorozat szombathelyi záró rendezvényén kijelentette: közigazgatási ügyekben felvetődött az úgynevezett társas bíráskodás lehetősége, vagyis a háromtagú bírói tanácsok alkalmazása, ami az ezzel az ügykörrel foglalkozó bírák számának megháromszorozását igényelné. Ez több százas létszámbővítést tenne szükségessé a bírói karban – fűzte hozzá.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke előadásában fontosnak nevezte, hogy a bírói kar a törvény-előkészítés időszakában segítse szakmai észrevételeivel a jogalkotók munkáját, hiszen – mint mondta – egy törvény addig nem készül el, szövege sem végleges, amíg azt az Országgyűlés végső formájában el nem fogadja.
Kitért arra is, hogy a törvényalkotóknak egyértelműen kell meghatározniuk azt is, hogy a közigazgatási jogvita esetén pontosan mikor és milyen ügyekben fordulhatnak majd az ügyfelek a bíróságokhoz. Ez fogja befolyásolni, hogy milyen mértékben emelkedik majd a bíróságok elé kerülő ügyek száma - tette hozzá. Világossá kell tenni a szabályozásban Handó Tünde szerint azt is, hogy marad-e a közigazgatási eljáráson belül fellebbviteli rendszer, vagy a bíróságoknak, esetleg külön közigazgatási bíróságoknak kell ezeket a fellebbviteli eljárásokat lefolytatniuk.
A koncepcióban szerepel az is, hogy az állampolgárok a jövőben nem csupán a közigazgatásban okozott kár, hanem a közigazgatásban hozott intézkedések, eljárási cselekmények miatt is a bíróságokhoz fordulhatnak. Handó Tünde szerint ez egészen új gondolkodásmódot és felkészültséget kíván meg a közigazgatási ítélkezés minden szereplőjétől, ügyvédektől, bíráktól, de a közigazgatásban dolgozóktól is.
Hogy volt régen...?
