A jövőben minden magyarországi településen lesz bölcsődei ellátás, amelynek biztosítása az önkormányzatok feladata, de a kormány 100 milliárd forint támogatást biztosít ennek érdekében – mondta Novák Katalin. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár közölte: a három év alatti gyermekek napközbeni felügyeletének kiterjesztése után a szülők többnyire nem fizetnek térítési díjat. A gyermekek étkezése szinte minden család számára ingyenes, a kormány pedig azon dolgozik, hogy a finanszírozási helyzet tovább javuljon. Az államtitkár hangsúlyozta: a jövőben az édesanyák még nagyobb szabadságot kapnak, és könnyebben egyeztethetik össze a gyermeknevelést és a munkavállalást – írja a Magyar Idők.
– Bár csak kilenc hónap múlva indul az új, három év alatti kisgyermekek napközbeni felügyeletét átfogó rendszer, a napokban már meg is jelentek az első szabálymódosítások a Magyar Közlönyben. Miért a sietség?
– Az új bölcsődei rendszer az eddiginél sokkal rugalmasabb lesz, igazodva a helyi kisgyermekes családok elvárásaihoz, igényeihez. A hatályos jogszabályok szerint csak a tízezer fő feletti településeken kötelező a bölcsődei ellátás biztosítása, noha több helyen lenne rá igény. A kisebb településeken is igen változó a kép: van, ahol több a gyermek, mint a bölcsődei férőhely, vagy egyáltalán nincs ilyen intézmény, de vannak üresen tátongó bölcsik is. A januárban induló új rendszer a hagyományos bölcsődék mellett mini-, családi és munkahelyi bölcsődei formát is biztosít. A megjelent végrehajtási rendelet tartalmazza a részletszabályokat, ezek ismeretében tudnak az érintettek a jövő januárban induló új rendszerre felkészülni.
– Vagyis az önkormányzatok dolga lesz minden településen biztosítani valamilyen napközbeni felügyeletet?
– 2017. január 1-jét követően azokon a településeken, ahol legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol öt olyan gyermek van, akiknek a szülei igénylik, a bölcsődei ellátás valamelyik formáját, azt az önkormányzatnak biztosítania kell. A megoldás tekintetében a jelenlegihez képest sokkal nagyobb rugalmasságot, teret enged a szabályozás, hiszen az önkormányzatok létrehozhatnak bölcsődét, minibölcsődét, de akár családi bölcsődét is. Minibölcsődét ki lehet alakítani például egy meglévő óvodában is.
A célunk az, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amely a legnagyobb rugalmasságot nyújtja a legnagyobb biztonság mellett. A szülőknek és a gyermekeknek ugyanis erre a kettőre van szükségük. A három év alatti gyermekek elhelyezése azért fontos, mert Európára ma a másfél, kétkeresős családmodell jellemző. A gyermekvállalás és a munka kéz a kézben jár, sok édesanya dolgozik a gyermeknevelés mellett, és ma már ritkaságszámba mennek a többgenerációs családok. Elsősorban meg kellett teremteni a jogszabályi feltételeit annak, hogy az édesanyák vissza is tudjanak menni a munkaerőpiacra, másrészt munkalehetőséget, munkahelyeket kell biztosítani, harmadrészt gondoskodni kell a gyermekek napközbeni elhelyezéséről, felügyeletéről, megfelelő fejlesztéséről.
– Ki állja a költségeket?
– A kormány csak az elmúlt öt évben 28 milliárd forintot fordított bölcsődei fejlesztésre; 6400 új férőhelyet hoztunk létre, 4600 férőhely újult meg, így összesen több mint tízezer hellyel bővült a bölcsődék kihasználhatósága. Azért, hogy a kibővített rendszer januárban elindulhasson, két pályázat keretében közel 100 milliárd forint fejlesztési forrást biztosítunk az önkormányzatoknak bölcsőde- és óvodafejlesztésre. Az egyik pályázat (TOP) az egész országra kiterjed, a másik (VEKOP) a közép-magyarországi régióra vonatkozik.
– Kik kérhetnek támogatást?
– Nagyon fontos, hogy az önkormányzatok mellett más, így egyházi fenntartók is pályázhatnak, miként családi bölcsire nonprofit gazdasági szervezet is igényelhet támogatást. Rajtuk kívül élhetnek a lehetőséggel a nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, közalapítványok, de akár önkormányzati többségi tulajdonában lévő vállalkozások is pályázhatnak. Vagyis széles a paletta, ami a teljes bölcsődei lefedettséget célozza meg.
– Mennyiben segíti mindezt az új rendszer?
– A források infrastrukturális fejlesztésekre, valamint eszközbeszerzésekre is felhasználhatók. Összességében a felhívás lehetőséget teremt arra is, hogy az intézményes fejlesztéseken túlmenően – legyen szó bölcsődéről, minibölcsődéről vagy akár óvoda átalakításáról – támogassa a rugalmasabb és egyszerűbb működési feltételekkel létrehozható bölcsődei ellátási formákat, így a családi bölcsődét is, annak érdekében, hogy a helyi igényeken alapuló leghatékonyabb megoldást lehessen kialakítani az adott településen. A pályázat a hároméves kor alatti gyermekek napközbeni elhelyezését és a 3–6 éves gyerekek óvodai elhelyezését támogatja.
– Milyen feltételek kellenek?
– A támogatást igénylőnek legalább a projekt összköltségének az igényelt támogatási összeggel csökkentett részét kitevő önerővel kell rendelkeznie.
– Mikortól lehet pályázni és meddig?
– Ez egy több lépcsőben kiírt pályázat, egyes elemeire már be lehet nyújtani az igényeket, de az utolsó támogatásra mától, azaz április 11-től lehet jelentkezni. Ez a 100 milliárd forint a 2014–2020-as tervezési időszakra vonatkozik, szóval ez egy hosszú távon kiszámítható rendszert nyújt.
– Mennyibe kerül a szolgáltatás a szülőknek?
– Állami finanszírozású, államilag támogatott rendszerről beszélünk, a bölcsődék többségében a szülők nem fizetnek térítési díjat. A gyermekek étkezése szinte minden család számára ingyenes. Azon dolgozunk, hogy a finanszírozási helyzet még tovább javuljon.
– A személyi feltételeket is biztosítják? Lesz idő a megfelelő felkészültség megszerzésére?
– A bölcsődei ellátás személyi feltételeit rendelet szabályozza. A már jelenleg is működő bölcsődékben szakképzett kisgyermeknevelők dolgoznak, a létrehozni kívánt minibölcsődékben szintén kisgyermeknevelőket kell alkalmazni. A családi és munkahelyi bölcsődékben a szolgáltatást nyújtónak egy tanfolyamot kell elvégeznie, amelyre legendő idő áll majd rendelkezésre. A bölcsődékben még inkább elismerjük a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket, beemeltük őket a pedagógus-életpályamodellbe, ami jelentős anyagi előrelépés számukra. Átlagosan 40 százalékos béremelkedés történt így, ami akár 60 ezer forint is lehet havonta. Terveink szerint azoknak is megteremtjük a felsőfokú végzettség megszerzésének a lehetőségét, akik már most is bölcsődében dolgoznak, de még nincs meg a szakirányú végzettségük. Ezenkívül a már megjelent végrehajtási rendeletben nevesítjük a bölcsődei dajka személyét, magukban az intézményekben kötelező lesz létrehozni ezt a munkakört is.
– Minden településen lesz elegendő szakember jövő januárban?
– Az intézkedések már ezer új munkahelyet teremtettek közvetlenül, elsősorban nők számára. Általában ezeket a munkaköröket viszonylag könnyebben be tudják tölteni.
– Az új rendszerben is ingyenes lesz az étkezés?
– Az óvodákban és a bölcsődékben tavaly szeptembertől számos területen bővítettük a jogosultak körét. Ahol közétkeztetés van, természetesen továbbra is járni fog a finanszírozott étkeztetés az arra jogosultaknak. Mindezt kiterjesztettük a szünidőkre is.
– Szeptember óta mennyien étkeznek ingyen?
– A bölcsődékben és óvodákban a gyermekek több mint háromnegyede. Ami biztos: a rászoruló gyermekek mindegyike ingyenesen étkezhet.
– Ezzel ki is pukkadhatna az az ellenzéki luftballon, amely szerint Magyarországon gyermekek ezrei éheznek.
– Ha egyetlen gyermek is éhezik Magyarországon, az probléma. De a felelősség közös. Az államé és a szülőé egyaránt. Mi igyekszünk a lehető legtöbbet megtenni. Részben a bölcsődei rendszer, de a kötelező óvodáztatás is leginkább ezt a célt szolgálja. Idén minden szünidőben kapnak a rászoruló családok gyermekei ételt. Ugyanakkor nem csak az államnak vannak kötelességei. A gyermekvállalás önmagában nagy felelősséggel járó döntés, hiszen etetnem, öltöztetnem, taníttatnom kell a gyermekemet. Ezeket a feladatokat nem lehet, de nem is akarjuk átvenni a szülőktől. A mi dolgunk, hogy segítsük őket különböző eszközökkel, például megfelelő munkalehetőséggel, aminek révén el tudják látni a családot.
– Mi a helyzet a közétkeztetés rendszerével? Milyen változások várhatóak a feladatok állami kézbe kerülésével?
– Jelenleg a közétkeztetés rendszerének áttekintése zajlik. Ez egy sokrétű rendszer, idetartozik, hogy magyar tejet isznak-e a gyermekeink, esznek-e idényjellegű zöldséget, megfelelően működik-e az iskolagyümölcs program, mennyire vesznek részt az étkeztetésben a helyi beszállítók, ki tud megfelelni az előírásoknak, és ki nem. Sorolhatnám hosszasan, de a lényeg az, hogy jelenleg nagyon vegyes a kép. A kormány azt tekintette át, hogy melyiknek mi az előnye, a hátránya, van-e olyan előrelépési lehetőség, amellyel még inkább lehetne garantálni, hogy minden érintetthez jobb minőségű, megfelelő mennyiségű étel jusson el, lehetőleg a mostaninál méltányosabb áron.
– Kiket érintene az átalakítás?
– Három ellátási típus van a közétkeztetés területén, amelyek összesen közel kétmillió embert érintenek. Egyedül a gyermekétkeztetés esetében napi egymillió gyermekről van szó. Rajtuk kívül a szociális ellátórendszerek alá tartozók és az egészségügyi ellátórendszerben lévők részesülhetnek közétkeztetésben. A cél az, hogy a forrásokat a leghatékonyabban használjuk fel.
– Ez lesz az egyik ellenzéki párt által emlegetett „nemzeti menzamutyi”?
– Szerintem rossz szerepfelfogás az ellenzék részéről, hogy mindent élből kritizál. Nézzük az otthonteremtési programot! Nemzetközi szinten is komoly elismerést váltott ki, hogy 10+10 millió forintot kaphat egy család arra, hogy saját otthona lehessen. Ez a program jelenleg egyedülálló. Erre az ellenzéki oldal azt mondja, hogy rossz, mert túl bőkezű, vagy mert túl keveseknek ad támogatást. Valószínűleg pusztán azért nem tetszik nekik, mert kormányzati intézkedésről beszélünk. Én nem az ellenzéki politikusoknak szeretnék megfelelni, nem az ő elégedettségük motivál, hanem azt szeretném elérni, hogy minél többen érezzék ma úgy Magyarországon, hogy reális, valós segítséget kapnak a gyermekneveléshez. És azt is érezzék: jó gyermeket nevelni, és jó családban élni. Az, hogy ez az ellenzéknek tetszik-e, vagy sem, számomra marginális kérdés.
Hogy volt régen...?
